Állami főreáliskola, Debrecen, 1887

23 Sőt e tekintetben nemcsak elmaradásról és hanyatlásról, hanem arról is panaszkodnak, hogy hajdan nagytekintélyben élő nevezetes férfiak iva­dékai a közjó kárára majdnem a legalsóbb sorsra jutottak. A szellemi műveltség hanyatlását és ezzel együtt az anyagi elszegényedést sajnosan tapasztalták. Ezen a bajon tehát olyanképen kivannak segíteni, hogy a helytartó tanácsnak kötelességévé tenni óhajtják azt is, hogy a szülőket és a gyámokat gyermekeik, illetőleg gyámoltjaiknak iskoláztatására reá szo­rítsák. Az iskoláztatástól és az iskolázott ifjaknak a közhivatalokban leendő alkalmaztatásától azt remélték az országos rendek, hogy a hajdan hírneves, de most már nagyon aláhanyatlott családok ismét felvirágoz­hatnak. Az általános elszegényedés meggátlására, s a tudományos művelt­ségnek nagyobb mértékű terjesztésére milynemü intézkedéseket kivánnak tenni, azt bővebben nem fejtik ugyan ki a rendek ; legalább részletes javas­lattal nem állanak elő. De azt, hogy a közoktatás átalakítását vagy némely részben ennek reformálását milyen szellemben óhajtanák foganatositani, némi részben mégis sejtetik azon kézirati naplók, melyek az 1723. évi országgyűlés munkálkodásáról fenmaradtak. Az 1715. évi országgyűlés ugyanis az ország közkormányzati, had­ügyi és közgazdasági ügyeinek előmozdítását czélzó javaslatok készítésére bizottságot küldött ki, melynek mnnkálatait a legközelebb tartandó ország­gyűlésre kellett volna benyújtania. E bizottság az 1722 és 1723. években tartott országgyűlés megkezdéséig jávaslataival nem készült el. tanács­kozásait tehát ezen országgyűlés együtt ülése alatt és az ülések bezá­rása után is folytatta. E bizottságnak a politikai kormányzat ügyére vonatkozó javaslata szerint a majdan felállítandó királyi helytartó tanácsnak kötelessége leend gondoskodni arról is, hogy a már most is fennálló, és ezután létesítendő egyetemek kellőkép rendeztessenek, kellő számú tanárokkal és ezek fize­téssel elláttassanak, hogy ekként azokban ne csak a széptudományok indul­janak virágzásnak, hanem a tanulni vágyó fiatalság bármely tudományág­ban kellőleg képezhesse magát; kötelessége leend továbbá ezen tanács­nak gondoskodnia a tudományos egyetemeken kivül (Universitates schola­res) egy államtudományi akadémiáról (Academia politica), melyben a nyelveken kivül a történelem és földrajz, a vitatkozástan, továbbá a hadi­és polgári épitkezéstan, a lovaglás, vívás, táncz, zene, valamint a jogi ösmeretek is taníttatni fognak. 1), Az országos rendek tehát — ugy látszik, — ezen felterjesztésükben első sorban a felsőbb oktatás szabályozását sürgették. De nem szabad feled­') Molnár Aladár : i. m. 2G2—273 ós 299—303.

Next

/
Oldalképek
Tartalom