Állami főreáliskola, Debrecen, 1887

22 az egyházkerület főiskolájában alkalmazott tantervet. Az egyes iskolákban a tanterv és a tanmódszer megállapítása a protestánsoknál egy-egy tevé­keny és erélyes igazgató vagy tekintélyes tanár akaratától függött. Nem lehet hát csudálkozni még azon sem, ha a tanterv még egy-egy iskolában is nagyon gyakran változott. A róm. kath. gymnasiumok, a tanterv állandóságát tekintve, sokkal kedvezőbb helyzetben voltak, mint a protestánsok iskolái. A római katho­likusok gymnasiumaiban ugyanis csaknem kivétel nélkül szerzetesek taní­tottak. Ezeknek pedig rendesen állandó, és mindenütt egyformán alkalma­zott tantervük volt, melyet csak ritkább esetekben változtattak meg. — Csakhogy viszont a szerzetes iskolákban meg a reálismeretek tanítása, mint például a számtané és földrajzé vagy elő stm fordult, vagy csak oly figye­lemben részesültek, mint például a történelem, melynek (ismertetése any­nyiból állott, hogy az ókori történetírók közül egyiket vagy másikat a latin nyelv tanításánál olvastatták. A róm. kath. gymnasiumokban tehát kizárólagosan a formális képzés uralkodott, s az ebből keletkezett hiányok ott még sokkal érezhetőbben nyilvánultak, mint a protestáns gymnasi­umokban. A magyar közoktatásnak ezen hiányosságát nem csupán egyesek ösmerték fel; hanem az országos rendek soraiba tartozók közül isszámosan érezték s emlegették azt, hogy az újítás ezen téren is elodázhatatlanul szükségessé vált. Erre mutat az 1723. évi 70. törvényczikk azon rendelke­zése, melyszerint — „hogy az akadémiákon ne csupán a bölcsészeti, hit­tani és jogi tudományok tárgyaltassanak kimerítőbben, külön megállapí­tott órákban s csupán csak az ezen tudományokat tanulni óhajtók számára, hanem a külföldi egyetemeken tanitni szokott bármely más oly tudományok is, melyek az állami közkormányzati és katonai szolgá­latban is szükségesek, mihelyt a karok és rendek az ennek kivitelére szolgáló módot, formát és eszközöket előterjesztendik, Ő Felsége a rendeknek emez alázatos kérelmét is kegyelmesen meghallgatandja, s a királyi helytartó tanácsnak addig is kellőképen fog utasításokat, adni". Az országgyűlés több rendbeli feliratai mutatják, hogy a rendek egyátalán nem voltak megelégedve az ifjúság kiképeztetésével, s a hazai tanintézetekben elért eredményekkel. Sajnosan kellett tapasztalniok, hogy hazánkfiai a külföldiekkel szemben a tanultság tekintetében, ugy a katonai mint a közhivatali szolgálat terén mennyire hátramaradottak. Eme hajdan kiválóan katonai nemzetnél maga Rákóczy is kénytelen volt franczia tiszte­ket igénybe venni, főképen a mérnöki szakteendők teljesítésére. Felszóla­lásaikból kitetszik, hogy az ifjúságnak társadalmi műveltségével és maga­viseletével sem voltak megelégedve, valamint azon gondossággal sem, melyet a szülék cs gyámok ifjaik neveltetésére fordítottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom