Állami főreáliskola, Debrecen, 1887
22 az egyházkerület főiskolájában alkalmazott tantervet. Az egyes iskolákban a tanterv és a tanmódszer megállapítása a protestánsoknál egy-egy tevékeny és erélyes igazgató vagy tekintélyes tanár akaratától függött. Nem lehet hát csudálkozni még azon sem, ha a tanterv még egy-egy iskolában is nagyon gyakran változott. A róm. kath. gymnasiumok, a tanterv állandóságát tekintve, sokkal kedvezőbb helyzetben voltak, mint a protestánsok iskolái. A római katholikusok gymnasiumaiban ugyanis csaknem kivétel nélkül szerzetesek tanítottak. Ezeknek pedig rendesen állandó, és mindenütt egyformán alkalmazott tantervük volt, melyet csak ritkább esetekben változtattak meg. — Csakhogy viszont a szerzetes iskolákban meg a reálismeretek tanítása, mint például a számtané és földrajzé vagy elő stm fordult, vagy csak oly figyelemben részesültek, mint például a történelem, melynek (ismertetése anynyiból állott, hogy az ókori történetírók közül egyiket vagy másikat a latin nyelv tanításánál olvastatták. A róm. kath. gymnasiumokban tehát kizárólagosan a formális képzés uralkodott, s az ebből keletkezett hiányok ott még sokkal érezhetőbben nyilvánultak, mint a protestáns gymnasiumokban. A magyar közoktatásnak ezen hiányosságát nem csupán egyesek ösmerték fel; hanem az országos rendek soraiba tartozók közül isszámosan érezték s emlegették azt, hogy az újítás ezen téren is elodázhatatlanul szükségessé vált. Erre mutat az 1723. évi 70. törvényczikk azon rendelkezése, melyszerint — „hogy az akadémiákon ne csupán a bölcsészeti, hittani és jogi tudományok tárgyaltassanak kimerítőbben, külön megállapított órákban s csupán csak az ezen tudományokat tanulni óhajtók számára, hanem a külföldi egyetemeken tanitni szokott bármely más oly tudományok is, melyek az állami közkormányzati és katonai szolgálatban is szükségesek, mihelyt a karok és rendek az ennek kivitelére szolgáló módot, formát és eszközöket előterjesztendik, Ő Felsége a rendeknek emez alázatos kérelmét is kegyelmesen meghallgatandja, s a királyi helytartó tanácsnak addig is kellőképen fog utasításokat, adni". Az országgyűlés több rendbeli feliratai mutatják, hogy a rendek egyátalán nem voltak megelégedve az ifjúság kiképeztetésével, s a hazai tanintézetekben elért eredményekkel. Sajnosan kellett tapasztalniok, hogy hazánkfiai a külföldiekkel szemben a tanultság tekintetében, ugy a katonai mint a közhivatali szolgálat terén mennyire hátramaradottak. Eme hajdan kiválóan katonai nemzetnél maga Rákóczy is kénytelen volt franczia tiszteket igénybe venni, főképen a mérnöki szakteendők teljesítésére. Felszólalásaikból kitetszik, hogy az ifjúságnak társadalmi műveltségével és magaviseletével sem voltak megelégedve, valamint azon gondossággal sem, melyet a szülék cs gyámok ifjaik neveltetésére fordítottak.