Állami főreáliskola, Debrecen, 1886
18 is, legnagyobb részben ők hatottak. A gyakorlati életben nélkülözhetetlen ösmeretek tanítása végett létesített városi iskolák száma folytonosan szaporodott ugyan ; de azért akárhányszor előfordult az az eset, hogy a vagyonos polgárok nem elégedtek meg azzal a képzettséggel, melyet otthon a szülővárosban, vagy az ennek közelében levő valamely más előkelő hely iskolájában meg lehetett szerezni; hanem miután a tanintézetek abban az időben nem voltak oly egyformán szervezve, mint mai napon, a hírnévre vergődött tanintézeteket meglátogatták távolabbról is; sőt nem egy eset volt reá, hogy vagyonos és előkelő németországi családok Olaszországba küldték gyermekeiket tanulni. Ez időtájban a tudományos műveltség az európai népek közt Italiában volt legáltalánosabb; a gazdasági élet, különösen pedig az ipar és kereskedelem ott fejlett ki legjobban s a polgári szabadság is ott volt meg legnagyobb mértékben. Olaszországban más városok is, de különösen a tengeri hatalomként tekinthető köztársasági államok, nevezetesen Velencze, Genua és Pisa, a legtöbb hasznot húzták a keresztes hadjáratokból. Mint szállítók és élelmezők nevezetes szolgálatokat tettek a hadviselő feleknek is, de legtöbb hasznuk volt ő maguknak már csak azért is, mert a kelettel állandó kereskedelmi összeköttetésben állottak s így bő alkalmuk nyílt megismerkedni a keleti népek szokásaival, tudományos műveltségével, s műveltségnek a nép állami és gazdasági életére gyakorolt hatásával. Az arab műveltség abban az időben tetemesen túlszárnyalta az európai keresztyén műveltséget. Az arabok gondolkozása kiválóan gyakorlatias irányú volt. A görög nép műveltségével és irodalmával megismerkedvén, abból főkép azt sajátították el, a mi a gyakorlati életben, az iparos és kereskedelmi életben értékesíthető volt. A görög irodalmi termékek közül főképen a természettudományi, bölcsészeti és mennyiségtani műveket kedvelték és tanulmányozták, s ők maguk is ezekben és az ezekkel kapcsolatban álló tudományokban tettek legnagyobb előmenetelt. A nyugot-európai keresztyén tudósok, kik ezen tudományokban kitűntek, ösmereteiket és tudományosságukat leginkább az arab tudományossággal való megismerkedésüknek köszönhették. A keresztes hadviselés idejében keleten járt népek figyelmét nem kerülhette ki az a vagyoni jólét és az a nagyon élénk tevékenység, melyet az arabok ugy a gyakorlatias irányú tudományokban, mint a kereskedelmi és ipari életben is, kifejtettek. Kénytelenek voltak belátni, hogy a nyugoti népek hátramaradásának egyik legfőbb oka az egyoldalú művelődés.Ha azonnal nem is, de lassanként nyugoton is nagyobb gondot fordítottak a gyakorlatias irány művelésére és a régi műveltség tanulmányozására. Az ókori görög és római klasszikus irók műveinek tanulmányozása, a tudományok és művészetek felelevenítésére, a jóizlés kiművelésére hatott. Eleintén inkább csak a költői művek részesültek ugyan nagyobb figyelemben, utóbb azonban reá került a sor a tudományos művekre is. Az utazgatások, a
