Állami főreáliskola, Debrecen, 1885
7 ban 1586. a város hivatalos leltára, Pelsőcz város jegyzőkönyve a XVI. sz.- ból, a rozsnvói kovácsok jegyzőkönyve 1591-ből, Eperjesen a lakatosoké 1617-től, Hontmegye jegyzőkönyve 1500 óta magyarul van szerkesztve. (Kebertemploiui gymn. isk. ért. 1885.) Hogy egyes czéliek hivatalos irataikat magyarul szerkesztették, bizonyára azért történt, mert azon czéh tagjainak többsége, vagy legalább a szóvivők magyar iskolázásban tanulták a fogalmazást. Mindezen helyeken tehát volt magyar iskola, benne magyarul tanítottak és tanították a fogalmazást is. Az iskolák számára tankönyvek is készültek, bár az elemi tanítás még későbben is nagyrészt nyomtatott könyv használata nélkül történt. Az első magyar nyelvű számtani kézikönyv megjelent Debreczenben 1577-ben, vallásiak már előbb. Szabó Károly a régi magyar könyvtárban a XVI. századból 371 nyomtatványt sorol fel, ezek közt van szépirodalmi tartalmú (regényes és bibi. elbeszélés, vers) 106, hittan, biblia magyarázat 52, ima, vallásos és erkölcsi elmélkedés 42, hazai történeti tárgyú elbeszélés (krónika, história) 31, bibliának vagy részeinek fordítása 25, vab lásos vita irat 20, kalendárium (cisio) 17, énekeskönyv 16, lexicon (adagiéin) 16, predicátiók 12, vegyes egyházi (agenda) 7, szinmü 5, colloquium (latin nyelvtan) 4, classicusok forditása 5, jogi, politikai tárgyú 2, számtan 3, növénytan 3, magyar nyelvtan 2, orvosi könyv 1. A XVII. század a felsőbb iskolák alapításának és megszilárdításának kora. A protestánsok külső okok miatt elvesztik dunántúli iskoláik nagy részét, de fejlesztik és erősíteni törekesznek a felvidéki, tiszamelléki és erdélyrészi tanintézeteket. Terjed azon meggyőződés, hogy a felsőbb iskoláknak több tanerőre és kiterjedtebb tanításra van szüksége, ha nevüknek igazán meg akarnak felelni. A kath. egyház főemberei viszont több jól berendezett, szigorúan fegyelmezett és következetesen működő felsőbb tanintézetet alakítanak, melyek mint meg annyi végvárak gyámolitsák az állami hatalom segítségével eszközlött lelki hódítás harczait. A mélyebb és terjedtebb tudományosságra való törekvés, valamint azon körülmény, hogy külföldi nagyhírű tudósok, kik természetesen csak latinul tarthatták előadásukat, hivattak meg egyes prot. főiskolák vezetésére : megszilárditá a latin nyelv tudományos használatát, melyet a külföldi egyetemek sűrű látogatása, és egy országos tekintélyű, állandóan fenmaradó, egyetemi színvonalon álló prot. főiskola s ezzel együtt önálló nemzeti szellemű tudományos fejlődés hiánya csak erősebbé tett. A visszahatás nem maradt ugyan el. Kísérlet tétetett a tudományok magyarosítására (Apáczai encyclopoediája), de a fontos ujitás, fájdalom, siket fülekre talált. Az alsóbb és középfokú iskolák száma növekedett (particulák), egyszersmind a középiskolai tanítás határozottabban elvált a felsőbb (akadémiai) tanítástól. Apáczai a Kolozsvárt 1656. nov. 20-án tartott megnyitó
