Állami főreáliskola, Debrecen, 1885
1 beszédében az iskolákról igy nyilatkozik: „Az iskola fölosztatik . . . . alsó-, közép- és felső iskolákra. Az alsó iskolák leginkább az anyanyelven olvasást, Írást és helyes beszédet művelik, azért anyanyelvüeknek is hivatnak. A közép iskolák főleg három tantárgynak: grammatika, rhetorika és logika, káté és jó erkölcsök tanulása által a felsőbb tanodára készítenek elő és közönségesen triviális néven ismertesek. Végre a felső iskolák minden tudomány ágban előadásokat és gyakorlatokat nyújtanak mindenkinek. . . . melyekben ha a tanítók különös hatalommal vannak felruházva a négy fakultáson doctori czimet és rangot is adni, Akadémiáknak és egyetemeknek hivatnak, különben csak a gymnasiumok, jfőtanodák is collégiumok nevezeteit érdemlik meg.“ (Fordítva a kolozsv. ref. főtanoda értesít. 1876.) Az elemi oktatás nyelve tehát a magyar volt, sőt a tőle élesen el nem különzött középfokú oktatásé is egy darabig. A nagy közönség magán és hivatalos iratokban sűrűn használta anyanyelvűt, mert a magyar nemesség teljesen megőrizte magyar jellegét, magyaron kívül ritkán beszélt más nyelvet miut a latint. Zrínyi Miklós nem tudott Írni német nyelven. (Fehértempl. gymn. ért 1885.) A magyar nyelv a városokba beköltözött nemesség utján még hódítást is tesz. így pl. Rozsnyón a magyarok folyvást szaporodnak, a XVI. sz. végén és XVII. elején már külön magyar nyelvű tanfolyam (elemi osztály) is volt. (Molnár A. közokt. tört. a XVIII-ik században, 355. lap) Sopronban magyar nyelvű iskolát találunk 1659-ben; Eperjesen 1668-ben az elemi (alsóbb) isk. II. osztályában magyart tanítanak ; egyházközségi szabályzat kívánja, hogy tanítója tiszta magyar legyen- (Molnár A. 337. 1) Ugyanott 1668. okt. 10. tartott színi előadásban magyar, német, tót jelenetek fordulnak elő. A marosvásárhelyi collegiumnak szabályai (complanatio) 1655-ből magyar nyelven vannak Írva. A gymn. alsó és néhol közép osztályaiban is tanittatik a magyar nyelv, de csak használat szempontjából. A marosvásárhelyi coll. tanrendjében 1665 táján a syntactica és poetica-osztály tantárgyai közt találjuk a magyar stylust d. u. 4 órakor. (Értesítő 1884.) Patakon 1621. az iskolai törvények meghagyják a collaboratornak, hogy hetenként magyar irálygyakorlatokat dolgoztasson, de az 1648-ban Sárospatakon tartott részzsinat határozataiban szó sincs a magyar nyelvről, ellenben szigorúan rendelik, hogy nem szabad köznyelven (vernacula 1.) énekelni és könyörögni, hanem latinul, kell olvasni, (Sárospataki fűzetek 1862. 445. lap.) Az idősb Tsétsi a pataki tanulók bujdosása alatt is (1686—1708) tanított magyar nyelvtant (Molnár A. 418. 1.), ez már nagyobb korúak tantárgya lehetett és igy némi tudományos rendszerben, de valószínűleg latin nyelven előadva. 8 A XVIII. század elején végbement országos események nagy befolyással voltak a protestáns iskolák külső történetére. Az erdélyi feje-
