Állami főreáliskola, Debrecen, 1882

Ifi gymnasiumi és reáliskolai tantervünkben;') de meggyőződésem szerint, a kijelölt anyag olyatén megválasztását nem helyeselhetjük föltétlenül, mert az sem históriai, sem padagogiai követelményeknek nem felel meg. Egyébiránt, hogy történelemi tananyagul osztályonkint mit kell és mit legczélszerübb felvenni, ugy látszik, abban eddig még intéző köreinkben sem tudtak véglegesen megállapodni. A reáliskolai tantervben ugyanis az első három osztályban a magyar történelem mint önálló tantárgy szerepel, s azon kivűl az anyanyelvi órákon a görög mythost, mondákat és a görög nép történetét kivánja olvasmányokban megismertetni; holott a gymnasiumnak ugyanezen osztályaiban a történelem mint külön tantárgy egyáltalán nem fordul elő, olvasmányul pedig az első osztályban a népmeséket, a görög és magyar történelmi és hős mondákat jelöli meg a tanterv; a második osztályban a magyar keresztyénség első századaira vonatkozó összefüggőbb történelmi elbeszéléseket s a megfelelő görög történelmet a törvényhozás és állami élet kezdeteiről; — s végre a harmadik osztályban a tatárjárást Szalay László elbeszélése után egész terjedelmében kivánja olvastatni. A történelem tanításának czélja a gymnasiumban is csak az lehet, a mi reáliskolában; és igy magának a tananyag beosztásának is ugyanannak kell lennie, — s reméljük is, hogy majd a középtanodai törvény végrehajtása alkalmából a több okból is kívánatos egyöntetű tárgybeosztást kegyes lesz közoktatási kormányunk az alsó osztályokban is elrendelni. Meggyőződésem szerint tehát a bibliai történetekkel volna kezdendő a történelmi oktatás, még pedig olvasmányok alakjában, s az anyanyelvi órákban, azonban nem összevissza választva az olvastatandó darabokat, hanem chronologiai sorrendben, s nem is szétszakgatva, hanem lehetőleg összefüggésben, s a mennyire lehet mindenütt ragaszkodva a biblia egyszerű világos mondataihoz, a melyek a mellett, hogy a történelmi tényeket világosabban megértetik a gyermekkel, mint a modern alakba öltöztetett „Bibliai Történetek", mondattani és nyelvtani szabályok felvilágosítására is sokkal alkalmasabbak, mint bármily jelenkori költői verses vagy prózai olvasmány, csakhogy előbb az ósdi kifejezéseket és ') Utasítások. Klamarik i. ra. 30 és 45—48 lapjain.