Állami főreáliskola, Debrecen, 1882
1872-ben rámutatott azon megbecsülhetetlen, de még eddig kevéssé felhasznált tananyagra, mely a bibliának történelmi könyveiben rejlik, és sürgeti, hogy a bibliának egy, az iskolák használatára készített kivonata legyen középiskoláinkban az első olvasókönyv, természetesen kihagyván belőle azon részleteket, a melyek nem gyermeknek valók, és ujabb szókkal pótolván benne az oly ódon kifejezéseket, melyek a jelenkor gyermekei előtt értelmetlenek.') A bibliában található történelmi elbeszeléseknek, mint a pádagogiában kiválólag hasznosan értékesíthető anyagnak kellő felhasználását sürgetik Kohlrausch, Ziller és más Herbartisták is. Eberhardt 2) és Jager is helyeslik, hogy a biblia, főképen pedig annak ótestamentomi része szolgáltassa az anyagot az első történelmi oktatáshoz. De annyiban egymástól eltéi őleg, hogy Eberhardt, 3) a mint ki lehet venni, Ziller és Kohlrausch véleményét követve, a görög nép-élet fejlődési stadiumait a zsidó történelemmel párhuzamosan ugy akarja tanítani, hogy a birák történetének megfelelne a görög nép hős kora a Homeros elbeszélése után, a Dávid korával pedig a görögpersa háborúk története a Ilerodot előadása szerint vétetnék fel; viszont Jager 4) csak a bibliai történeteket akarja külön történelmi órákban elővenni, s a keleti népekről a zsidó nép történetével kapcsolatban csak alkalmilag közölni némely mellőzhetlen történelmi ismertetést, — a görög hősökről szóló mondákat pedig az anya-nvelv mellett mint értelemfejlesztő olvasmányokat, de külön-külön, egybcfiiggés nélkül, óhajtja felhasználtatni. A mi középiskolai tantervünkben, a bibliai elbeszélések, Salamonnak emiitett figyelmeztető szózata után is, kimagyarázhatatlan közönyösséggel teljesen elmellőztettek. A görög mondákon kívül azonban, melyek a Jager által ajánlott módon összefüggéstelenül, a történelmi háttér magyarázása nélkül olvastatandók, a hun-magy. mondáknak és történelmi elbeszélések olvastatásának is jut hely J) Salamon : Közoktatásunk reformja. 18—20. 2) Eberhardt a Herbart szellemében e téren mozgó írókat megnevezi ugyan, de müveik czimét nem. Willmann „Der elementare Geschichtsunterricht" 1872-ben megjelent munkájának cziméről is csak oly későn értesültem, hogy már nem használhattam fel 3) Eberhardt : Geschichts-Unterricht. 21—22. 4) Jager : Bemerkungen über den Geschichtlichen Unterricht. 23 — 27.
