Állami főreáliskola, Debrecen, 1877

20 hogy a nagy fény- és hősugárzása néhány százezer sőt — talán — néhány millió év olta legalább is oly mértékben adódott ki, mint jelenleg, sőt a régibb időre nézve még erősebb kisugárzást kell feltételeznünk. Innen tehát világosan látjuk, hogy a nap melegét semmi olyan nem szolgáltathatja, a mit mi a földön égésnek nevezünk. Valami más hatalmasabb hőforrás után kell tehát kutatnunk, a mely eddigi ösmereteinkkel nem áll ellentétben. Ha egy ily teljesen érthető hőforrást találunk, habár az nem is a közönséges okon, az égésen alapszik és kellő megbirálás után kiviláglik róla, hogy a napnak az utóbbi százmillió évre eső kisugárzását kimagyarázni teljesen elegendő, ugy ezen hőforrást a nap oly nagy mérvű, fény és hősugárzásának oka gyanánt mintegy kényszerítve vagyunk elfogadni. Honnan származhatott tehát az a rettentő nagy hőmérsék ? — Ennek magyarázatát az anyag szétszórt helyzetében és az általános nehézkedés törvényszerűségében megtaláljuk. Földi tüneményekből tudjuk, hogyha két anyag tömeg összeütközik az által hőség származik. Egy ügyes kovács pusztán kalapálás által veres izzásba hozhat egy vasszeget. Joule alapos tanulmányokat tett a melegnek ilyetén előállása felett, ugy hogy az ő adatai nyomán, minden nagyobb nehézség nélkül kiszámíthatjuk azon hőmérséket, melynek két, ösmert gyorsasággal haladó, ösmert tömegű test összeütközésénél elő kell állani. így p. o. ha bizonyos víztömeget 425 méter magasságból a földre ejtünk, a föld vonzereje esése közben bizonyos gyorsaságot kölcsönöz a víznek, amelylyel ez a földhöz ütődvén hőmérséke épen egy (Celsius-féle hőmérő fokkal fog növekedni. — Ha a mai kor hatalmas ágyúival a páncélos hajók vastag vas lemezeit lövik keresztül, ott a hol a löveg hozzá csapódik a vas lemezhez nagy hőség és erős fényvillanás támad, ugy a golyó, mint általa a lemezben, furt lyuk szélei olvadást mutatnak s a származott hőség következtében az olvadt fém egy része még el is gőzölög — A meteor vas 4—6 mértföldet fut másodpercenként; ezen gyorsaság, mely az ágyúgolyóénál 80—120-szorta nagyobb, az összeütődéskor körülbelől 1—2 millió fokú hőmérséknek felel meg, a mely a vasnak gőzzé változtatására és ezen gőznek huzamosabb ideig a leghevesebb izzásban tartására teljesen elegendő. — Ha egy meteor-kő a világűrből földünk vonzerejétől megkapatva másodperczenként 2—10 mértföldnyi gyorsasággal földünk légkörébe jut, a levegővel való összeütődése által ugyan annyi meleget idéz elő, mintha bármely szilárd testbe ütközött volna és ez által szolgáltatja a hulló csillag tüneményét. — Ki van számítva, hogy ha oly égő anyagokból, melyek elégésük által a legnagyobb hőséget képesek előállítani, egy bizonyos tömeget földünkről a napba ejhetnénk, — ezen tömeg csupán a nap vonzereje következtében nagy gyorsaságot nyerne és oly erővel csapódnék a naphoz, hogy az ez által származott meleg 6 ezerszer nagyobb lenne annál, melyet ugyanazon tömegnek egyszerű elégetése által nyerhetnénk. Ha a fökl a maga évi utjá-