Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1935

5 bessége is van, az eldobott bomba nem függőlegesen esik, hanem nagyjából parabola pályát ír le. Ebből az következik, hogy nem a cél fölött kell a pilótának eldobnia a bombát, hanem valamivel előbb. A táblázat mutatja, hogy elméleti számítások szerint menynyivel kellene a cél előtt eldobni a bombát. Degosang mérései alapján azt találta, hogy a 75 km óránkénti sebességgel 3300 m. magasan haladó gépről 1925 m-rel a cél előtt kell eldobni. Az I. TÁBLÁZAT A gép magassága A cél előtti elhajítas távolsága, ha a gép sebessége A gép magassága 60 m/sec 75 m/sec 80 m/sec 500 m 600 m 750 m 850 m 1000 „ 8^0 „ 1065 „ 1120 „ 2000 „ 1200 „ 1500 „ 1600 „ 3000 „ 1440 „ 1837 „ 1920 „ 3300 „ 1541 „ 1926 „ 2054 „ 4000 „ 1680 „ 2213 „ 2240 „ 5000 „ 1920 „ 2371 „ 2560 „ 6000 „ 2160 „ 2598 „ 2880 „ eltérést a szél, a levegő e'lenállása és egyéb körülmények is okozzák. E táblázatból is sejthetjük, hogy a pontos célzás milyen nehézségekbe ütközik. A pilótának tudnia kell gépének magasságát és sebességét s azonkívül a célpont horizontális távolságát. E miatt az ú. n. szóródás igen nagy. (Ugyanolyan körülmények között eldobott bomba nem esik mindig ugyanarra a helyre.) Lengyel kísérletek szerint 4000 méternél a szóródás a magasságnak 2,5%-a. 2000 méternél csak 2%. Mások mérései szerint a magasság 4%-át is eléri a szóródás. Könnyű mennyiségtani feladat ebből kiszámítani a szóródás abszolút nagyságát. Ez 5000 méternél 200 m-es sugarú körnek felel meg, tehát megeshetik, hogy a bomba a céltól 200 m-nyire esik, pedig jó volt a célzás. A támadók számára ez igen nagy veszteség, azért újabban, különösen Amerikában, egy különös támadási módot kezdenek haszr nálni. A géü a célpont fölött zuhanni kezd, aránylag kis távolságból ledobja a bombát s a megindított motorral újra a magasba emelked'k. Ez ellen a t:-madási mód ellen a légelhárító ütegek tehetetlenek, tehát védelmet nem nyújtanak, másrészt azonban a támadó számára is veszedelmes vállalkozás. Az eldobott bombák igen nagy sebességgel esnek. Mivel a levegő súrlódása mozgásukat befolyásolja, azért mozgási pályájukat nem a vízszintes hajítás elméleti úton nyert függvényei írják le, hanem azoknak kissé általánosított alakjai: