Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1935

6 x = ct — 1 (v^) t

a ahol c a gép sebességét, Vm a bomba maximális sebességét jelenti. A levegő ellenállása miatt a bombák sebessége nem lehet bizonyos maximális sebességnél nagyobb. Ez Justrow számításai szerint körülbelül 250 m/sec. Különösen a tűz- és robbanó bombáknál fontos, hogy a bomba minél nagyobb sebességgel érjen a földre. T. i. az ütközésnél nemcsak a bomba súlya jön számításba, hanem mozgási energiája is (e = 1/

2 m v

2), ez pedig a sebesség négyzetével arányos. A tüzbombák kis súlyúak (0,5 kg— 10—15 kg), azonban sebességük miatt a házak tetőit beszakíthatják. A robbanóbombáknak nem elég a háztetőt beszakítani, hanem hatásuk akkor legnagyobb, ha a földszinten robbannak. (Súlyuk jóval nagyobb, mint a tüzbombáknak : 200—1000—1500 kg.) Szerkezetük lényegében kétféle. Élő célok ellen az a fontos, hogy az ütközés pillanatában azonnal robbanjanak. Viszont épületeknél az a cél, hogy csak akkor, ha már bizonyos részük a földre jutott, t. i. így hatásuk jóval nagyobb. A következő táblázat egy pár bomba kinetikus energiáját és a bemélyedés nagyságát adja. II. TÁBLÁZAT. A bomba keresztmetszete Súlya Energiája mkgban A földbehatolás mértéke 9 cm 12 kg 38,000 4,0 m 18 50 „ 160,000 4,2 „ 25 „ 100 „ 320,000 4.4 „ 36 „ 300 „ 960,000 6,3 „ 55 „ 1000 „ 3,200,000 9,0 „ Metzner id. munkájából. 166. 1. Az adatok puha földre és merőleges esés esetére vonatkoznak. A robbanóbombák hatásukat a légnyomás hirtelen megnövelésével érik el. A német kém'ai intézet mérései szerint az 1000 kg-os bomba 20 m. távolságra cm

2-ként 5 kg, 40 m. távolságra 2 kg. nyomást gyakorol. A 3C0 kg.-os is több emeletes házat dönthet romba. Az ablakok a hirtelen nagy légnyomáskülönbség miatt messze körzetben zúzódnak be. Ez ellen nem védekezhetünk az ablakok nyitva hagyásával, mert akkor a levegőben már esetleg