Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1935

4 középiskolai tantárgyaink is. Természetesen a kémiából és fizi­kából fogjuk leginkább meríthetni ismereteinket, mert a légi­harci eszközök és a „gáz"-háború problémái szorosan vett fizikai és kémiai problémák. De igen sok ismeretet ad a mennyiségtan is, melynek körében olyan problémákat oldhatunk meg, melyek szoros összefüggésben vannak a légvédelem kérdésével. A fizika és kémia ismertetnek meg bennünket a légitámadás eszközeivel, majd a védelem aktiv és passziv módjaival. Ma majdnem kizárólagosan repülőgépek a légi harci esz­közök. A zeppelinek már a háborúban sem váltak be. A repülő­gépeknek hármas szerepük van: felderítés, vadászás, bombázás. Céljaiknak megfelelően építik és látják el fegyverekkel és mű­szerekkel. A légvédelem szempontjából különösen a bombázó és vadászgépek érdekednek bennünket. A bombázók lehetőleg nagy hatástávolságú, nagy gépek, melyek nagy terhet (bombát) tud­nak magukkal vinni. Nappali és éjjeli típusokat készítenek. Nap­pal ugyanis repülőrajok intézik a támadásokat. Az éjjeli cso­portrepülés igen nagy nehézségekbe ütközik, ezért egyes táma­dók indulnak az ellenséges célpont felé. A repülőgép hatástávol­ságán (actio-radius) annak a távolságnak felét értjük, melyet a gép egyszeri repüléssel tud megtenni. Ha ezt ismerjük s tudjuk, hogy hol vannak az ellenség repülőterei, megrajzolhatjuk az ú. n. hatásköröket s kiszámíthatjuk, hogy melyik várost honnan és mennyi idő alatt érhet támadás. Ez a hatástávolság változik a szél nagyságával. Egyszerű számítással* kimutathatjuk, hogy szélcsendes időben legnagyobb, szélben kisebbedik az actio-ra dius. Természetesen a hatástávolság függ a gép sebességétől is. A sebesség ismeretével kiszámíthatjuk, hogy egy támadás mikor éri el célját. Fontos ez azért, hogy a veszélyeztetett várost kellő időben figyelmeztessék a figyelő őrszemek. A repülőgépek fegyverei, melyekkel a tulajdonképeni táma­dást végzik, a bombák. (A gépfegyvert inkább védelemre hasz­nálják.) Ma három bombafajt különböztetünk meg: robbanó, tűz­és gázbombákat. — Mielőtt részletes ismertetésükbe bocsátkoz­nánk, először a célzás problémáival foglalkozunk. Mivel a gép­nek a bomba ledobásának pillanatában saját vízszintes irányú se­* Ha s-sel jelöljük a hatástávoíságot, v-vel a gép és c-vel a szél sebességét, akkor szélcsendes időben ti = — a repülés időtartama. Ha V szél van, akkor külön kell számítani az oda- és visszarepülést: T, s­1 v4-c I •y. S Og ^ I 2 ~ v—c es az esész időtartam, — 2 • Tehát ugyanakkora távolság berepülésére szél esetén több időre van szükség. Mivel a repülés időtartama meghatározott, azért az actio-radius csökken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom