Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1934

gtj intra-et extravillanumok (belső és külső telkek) mathematica dimensióját (kiterjedését) tartalmazó 1774. évi kimutatás (Vár. Ltr. Külb. ir. gy. 1625. sz.) 240 folyó ölnek mondja az akkori kir. biztosság által a kegyesrendi szerzetesek használatára engedett szántóföldet, amelyet, 20 folyó öl tévén egy köblöst, 12 köblösnek számítottak. Komlósy Dániel főnótáriusunk errről az ondódpusztai szerzetesi szántóföldről Szentiványi József kir. biztos előtt, 1819. azt a magyarázatot adta, hogy az sem nem a parokiális, sem nem az ezzel szomszédos és magok pénzén vásárok nyolc telek tartozéka volt, hanem a kat. hitközség lelki gondozásáért a város által adott külön segedelem.

1 Mégis a szerzetesi rend birtokában ezután is megmaradt ez a 72.000 négyszögöl külső telek, amikor Őfelsége levette róluk az egyházközség lelkigondozásának terheit. Cserhalmy József igazgató milleniumi Értesítője szerint a piaristák ondódi földje jelenleg 44 katasztr. hold és 1200 négyszögöl, azaz 71.600 négyszögöl; ez pedig igen csekély különbséggel egyenlő az 1774-ben 300 öl mélységű dűlőben kimért, említett 240 folyó öl széles földdel. A kegyesrendi atyák a belső legelő 1876. évi kiosztásakor már belső telkeik után kapták Alsó Józsa alatt fekvő 33 hold kiterjedésű új földjüket. Az ismertetés alá fogott telkek múltjára vonatkozó levéltári adatokat a következő négy fejezetben dolgoztam fel: I. fejezet. Telektulajdonosok 1716 előtt. II. fejezet. Debrecen város a r. kat. templom és parókia helyét kimutatja. III. fejezet. A kegyes tanító rend a szomszédos telkeket öszszevásárolja. Piac utcában is telkeket szerez a gróf Kohárvkonviktus helyéül. IV. fejezet. A kegyes tanítórend telkéből a plébánia és elemi iskolák számára nagy darabok leválnak. I. FEJEZET. Telektulajdonosok 1716 előtt. A róm. kat. templom és parókia számára 1716. kimutatott és 1719. a kegyes tanítórend által megszállott, valamint a később hozzá vásárolt területek akkori állapotáról, alkotórészeiről, ezek 1 Komlósy Dániel, a város akkori főjegyzője a városi hatóság felfogását a kegyesrendiek pénzen vett nyolc telkének jogi természetérői a következőképen tejtette ki Szentiványi József kir. biztos előtt: „Ez a 8 telek királyi adó fundusai lévén, azt csonkítani és más polgárokra áthárítani nem lehet, noha ez által is a város jussa anynyiban sérelmet szenved, hogy ezen 8. telekre eső más közterhek hordozása elmaradván, az más telkekre és polgárokra ment által. A 8 teleknek nem volt ház után való földje, de nem is lehetett, mert a szerzetesek sem duodecimát in natura f tizenkettedet természetben), sem egyéb szolgáltatást nem teljesítettek, a város törvényes jussa ellenére földet nem is szerezhettek. A Forgachiana kir. Commissio a ház után való földeket 1774-ben állandósította és örökössé tette. Ehhez képest minden egyéb prastatiok (fizetések) meghagyódván, a duodecima in natura való fizetése eltöröltetett s annak pénzre reducalt változása ren-