Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1934

Á debreceni róm. kath. templom, a kegyestanítórend társháza és a plébánia területének 300 éves múltja.* Az 1714—15. évi országgyűlés 108. ártikulusának erejével Debrecenben visszaállított róm. kat. egyház hitéleti központjául, agya-szíve tevékenységének helyéül Szent Anna asszony és a Vargák utcája szegeletét foglalta el. Mindkettő középkori eredetű utcanév Debrecenben. (Piatea Zent Anna Asszony dicta. Piatea Sutorum.) Alföldi, ősi magyar módon fából, vályogból épült, avagy fecskerakású sárfalas, nádfedeles alacsony házikók szorongtak akkor a megnevezett két utca keresztezésénél, amely most már Debrecennek egyik legélénkebb, legelőkelőbb és szépen kiépült része. Mielőtt a városi tanács kimutatta volna a törvény és gróf Csáky Imre váradi kardinális püspök által követelt templom- és parókiahelyet, öt vagy hat közrendű polgárcsalád éldegélt ott három vagy négy külön telken. Az ugyanoda telepített kegyestanító rend, bízva fejlődésében, és mert később, 1729. zálogba vévén a kincstártól a közeli Zelemér pusztán a Rákóczi-részt, az egésznek egyötöd részét, — amelyet addig Debrecen város bírt ugyancsak zálogjogon, — iskolája könnyebb fenntarthatása végett mezei gazdálkodást is folytatott. Tehát csakhamar szűknek cs elégtelennek találta rezidenciája artikularis telkét, vagyis azt a belsőséget, amelyet a 108. ártikulus alapján kapott a kath. egyház. Minthogy a város vonakodott bővíteni az először kívánt és kijelölt helyet, a kegyes tanító rend már a XVIII. század második negyedében a maga pénzén lassankint még nyolc szomszédos polgári telket vásárolt meg és csatolt az ártikuláris helyhez. Ilyen módon egy tulajdonos, egyetlenegy jogi személy birtokában Debrecen legnagyobb belsősége alakult ki a róm. kath. templom körül. E kialakulás történetét ismertetem a következő lapokon. A gróf Forgách-féle kir. biztosság hites geometrája 1774-ben 4224 négyszögölnek mérte a tisztelendő kegyes atyák telkeit, a templom és parókia számára még 1716-ban kijelölt ártikuláris hely nélkül, amely pontosan egy katasztrális holdat tett. Az * Ez a dolgozat egyik alkotó része Zoltai Lajos „Debrecen helyrajzi története" című, kéziratban heverő igen terjedelmes munkájának.