Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1930

RÓZSA ISTVÁN 187©—1931. halál mindig váratlanul jön. Bár általános és mindennapi eseményszámba megy, az emberi természet előtt minden haláleset a rendkívüli színében jelenik meg. A halál gondolatával megbarátkozni nem tudunk. Idegen az örökre az életösztöntől űzött ember előtt. Ez az oka, liogy minden halálesetnél feljajdulunk, s fájdalmunk és veszteségünk nagyságát világgá sírjuk. Rózsa István tanártársunk halála bennünket igazán váratlanul ért. Erős, egészséges társunknak emberi számítás szerint nagy életkort jósoltunk. Alkata, ereje szerint joggal hittük, hogy az emberi kor nagy határáig terjed élete. Eme feltevésünkre azonban váratlan halála rácáfolt. Az is emberi természetünk egyik hibája, hogy tulajdonunk értékeire akkor eszmélünk rá, amikor már nem a mienk, amikor elveszítettük. A hétköznapi élet — mintha megszokottá tenné a boldog birtoklást is — úgy tűnik fel. 5