Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1929

tartjuk, mikor a piaristaiskoláról beszélünk. Rendi nevelésünk -e tekintetben iskolás példa lehet. Hűségesen ápoltuk a hazafias érzést, mert ez drága kincsünk, jövőnk záloga. Az aradi t izenhárom, a limanovai csata emlékét ünnepiesen megültük — az első alkalommal dr. Baltaváry Jenő tanártársunk mondott beszédet az összegyűlt ifjúsághoz, a limanovai csata emlékét Rassovszky Kálmán rendtársunk méltatta. Megültük irodalmi és történeti nagyjaink emlékezetét, ha az idő s alkalom így kívánta. Tartottunk E d i s o n-ünnepélyt s ezen dr. Vajnóczky István beszélt növendékeink szakszerű felvilágosítására. Megültük Andersen 125 éves alkalmi ünnepét s ezen a magyar nyelv és irodalom tanárai beszéltek az osztályokban. Megemlékeztünk Jedlik Ányos, a kiváló bencés fizikus érdemeiről. A madarak és fák védelmét többszörös előadással növendékeink figyelmébe ajánlottuk. Takarékossági napot hasznos tanácsokkal tettük kedvessé ifjúságunk előtt. — A magyar ipar pártolásának hazafias és szociális jelentőségéről sem feledkeztünk meg. Mindkét alkalommal az igazgató tartott a kérdés fontosságáról előadást, növendékeink lelkébe vésve, mit várhat nemzetünk boldog jövőjét, gazdasági megerősödését illetőleg a takaré kosság tói és a magyar ipar pártolásától. Az igazgató az ifjúság takarékossági könyveit ellenőrizte s így buzdította ennek az erénynek a gyakorlatára az intézet ifjúságát. Ezzel kapcsolatban emlékezett meg az igazgató a magyar ember ama kötelességéről, hogy — amennyiben egészségi vagy tanulmányi okok nem kívánják — nyaralásunk filléreit ne vigyük külföldre. A kegyelet és tekintélytisztelet manapság ugyancsak szükséges és nemzeterősítő erények, amelyeknek az ifjúság lelkében való növelése, megszilárdítása a hazalias és valláserkölcsi nevelés nélkülözhetetlen kelléke. Ezért ünnepeltük dr. Sebes Ferenc rendfőnököt névünnepén és Horthy Miklós kormányzó urat. Ez a kegyelet jutott kifejezésre egy házi ünnepünkön XI. Pius pápa jubileumának ünneplésekor. Az intézethez való ragaszkodás és hála érzésének jó példáit látta ifjúságunk a debreceni piarista diákszövetség tagjainak intézetünkben rendezett ünnepi összejöveteleiből. A diákszövetség minden alkalmat megragadott a jövő nemzedék lelkében e nemes érzések erősítésére. Ezt a célt szolgálta az intézetben a diákszövetségi összejövetel, amelyen a piarista neveléshez való ragaszkodás, a testvéri együttérzés szép méltánylásra talált. Az öregdiákok az intézet minden ünnepén részt vettek. Az évzárón dr. R a d ó Rezső kamarai főtitkár mondott beszédet az életbe induló ifjúsághoz. Kegyelettel emlékeztünk meg összejövetelünkön Szölg y é m y János piarista rendfőnök haláláról és koporsójára koszorút helyzetünk. A diákszövetség az önképzőköri pályamunkák jutalmazására 2()0 P-t adott. Egy szegényebb tanulót 40 P segéllyel jutalmazott. Havonként megújuló testvéri összejövetelein, különösen P o h 1 Ferenc kertészeti felügyelő, öreg diáktársunk kezdeményezésére a szegénysorsú növendékek .•számára gyűjtést indított. 100 P-vel járult a szövetség a Szent 25