Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1912

vassíremlék felé, mely 1839 óta obeliszkjével neves költőnknek, Csokonainak földi maradványait jelöli, vagy a Csigekertben magasló dombra, hol az 1849 augusztus másodikán az oroszokkal vívott debreczeni csatában elesett honvédek pihennek; az ő porladozó testeiket őrzi az a szunnyadó kőoroszlán, melyet sírkövük mellé a város emeltetett. Tovább haladva egy merész kanyarulattal a kertekből kifordul vonatunk, hol a Nyulas nevű síkterület nyílik és fejti ki tágas legelőjét szemeink előtt. A városi vízmű szivattyútelepe és kútjai vagy a téglagyárak füstölgő kéményei nem érdekelnek bennünket olyan mértékben, mint a történelmi elmerengés. Képzeletünket egy dombon emelkedő oszlop a közeli múltba tereli vissza. Vérrel, honvéd vérrel szentelt e helyütt minden rög, s ha szólani, beszélni tudna, sok érdekes dolgot mondhatna a késő utódnak, melyből a mai, közönbösségre hajló korban bőséges tanulságot meríthetne. Itt harcoltak ugyanis a túlnyomó orosz sereg ellen Nagy Sándor József vitéz honvédéi, hogy nevöket vérükkel írják be Klio kezeivel a Magyar történet évkönyvének lapjaira. A dombocska, melyről pompás kilátás nyílik messze távolba, állítólag az a hely, honnan vértanú tábornokunk a csatát vezette. Gyönyörű zöld vetéisek táblái között folytatjuk utunkat a Látóképcsárda, Macs, Nagyhát állomásai mellett Balmazújvárosig, a változatosságot csupán egyes majorságok, tanyák, vagy a zöld vetések közt elnyúló sárgavirágú reDcetáblák kölcsönzik a környéknek, hogy az egyhangúságot enyhítsék. Balmazújváros eredetileg német telepítvény a Kadarcs patak kanyargós mentén a Hortobágypuszta legkeletibb szélén. Lakói már megmagyarosodtak és számos bevándorló családdal összekeveredtek. Mivel a városka Debreczentől csak 26 kilométerre esik, népe városunkkal sűrű közlekedést folytat. Talán a forgalomra enged következtetni az is, hogy vonatunk fél óráig időzött állomásán. Alig hogy kibontakoztunk a házak közül, alig hogy átmentünk a Kadarcs hídján, egészen más világ tárult elénk. A vetések dús reménnyel biztató táblái, a tanyák, de még a fák is elmaradtak, helyökbe a Petőfi szabadságszerető lelkét dalra serkentő Hortobágyi puszta lépett. Egyenes, beláthatatlan sík térség a Hortobágy, mely inkább hosszú, mint széles. Balmazújvárostól Egyek és Csege között a Tiszáig ér; hossza mintegy 45 kilométer; szélessége már nem egyforma, mert délről az