Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1912

vassíremlék felé, mely 1839 óta obeliszkjével neves költőnk­nek, Csokonainak földi maradványait jelöli, vagy a Csige­kertben magasló dombra, hol az 1849 augusztus másodikán az oroszokkal vívott debreczeni csatában elesett honvédek pihen­nek; az ő porladozó testeiket őrzi az a szunnyadó kőoroszlán, melyet sírkövük mellé a város emeltetett. Tovább haladva egy merész kanyarulattal a kertekből ki­fordul vonatunk, hol a Nyulas nevű síkterület nyílik és fejti ki tágas legelőjét szemeink előtt. A városi vízmű szivattyútelepe és kútjai vagy a téglagyárak füstölgő kéményei nem érdekel­nek bennünket olyan mértékben, mint a történelmi elmerengés. Képzeletünket egy dombon emelkedő oszlop a közeli múltba tereli vissza. Vérrel, honvéd vérrel szentelt e helyütt minden rög, s ha szólani, beszélni tudna, sok érdekes dolgot mond­hatna a késő utódnak, melyből a mai, közönbösségre hajló kor­ban bőséges tanulságot meríthetne. Itt harcoltak ugyanis a túl­nyomó orosz sereg ellen Nagy Sándor József vitéz honvédéi, hogy nevöket vérükkel írják be Klio kezeivel a Magyar történet évkönyvének lapjaira. A dombocska, melyről pompás kilátás nyílik messze távolba, állítólag az a hely, honnan vértanú tá­bornokunk a csatát vezette. Gyönyörű zöld vetéisek táblái között folytatjuk utunkat a Látóképcsárda, Macs, Nagyhát állomásai mellett Balmazújvá­rosig, a változatosságot csupán egyes majorságok, tanyák, vagy a zöld vetések közt elnyúló sárgavirágú reDcetáblák köl­csönzik a környéknek, hogy az egyhangúságot enyhítsék. Balmazújváros eredetileg német telepítvény a Kadarcs patak kanyargós mentén a Hortobágypuszta legkeletibb szé­lén. Lakói már megmagyarosodtak és számos bevándorló csa­láddal összekeveredtek. Mivel a városka Debreczentől csak 26 kilométerre esik, népe városunkkal sűrű közlekedést folytat. Talán a forgalomra enged következtetni az is, hogy vonatunk fél óráig időzött állomásán. Alig hogy kibontakoztunk a házak közül, alig hogy átmen­tünk a Kadarcs hídján, egészen más világ tárult elénk. A veté­sek dús reménnyel biztató táblái, a tanyák, de még a fák is el­maradtak, helyökbe a Petőfi szabadságszerető lelkét dalra ser­kentő Hortobágyi puszta lépett. Egyenes, beláthatatlan sík tér­ség a Hortobágy, mely inkább hosszú, mint széles. Balmaz­újvárostól Egyek és Csege között a Tiszáig ér; hossza mintegy 45 kilométer; szélessége már nem egyforma, mert délről az

Next

/
Oldalképek
Tartalom