Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1899

6 nak kifejlődésére döntő befolyású A család a tekintélyszentélye, a szoktatásnak igazi iskolája, az ember belső világának, kedélyéletének otthona, legtisztább és legártatlanabb örömeinek tanyája. Szerencsétlen a gyermek, kit szülőinek kora halála e szentélytől megfosztott; szerencsétlen a társadalom, melynek hanyatló családi élete a nevelés e fontos tényezőjének munkáját megbénítja. De azért, mert a családi nevelés az első években ily kiváló fontosságú, még nem elégséges a nevelés egész munkájának megoldására. Nem ugyan azon végtére is esetleges körülmény miatt, hogy a legtöbb szülői ház több okból nem volna képes gyermekét a kellő ismeretekkel ellátni, hanem azon lényeges különbség miatt, mely a szülői ház világnézete és a társadalom világnézete, a szülői ház élete és a társadalom élete közt van. Idézem itt Hegelnek, a nagy gondolkodónak idevágó helyét* „A család élete, mely megelőzi az iskola életét, személyes viszonyon, az érzelmek, a szeretet, az önkénytelen hit és bizalom viszonyán épül fel; az nem a tények hanem a vér természetes, köteléke ; a gyermek itt azért érvényesül, mert a család gyermeke ; érdem nélkül részesül szülőinek szeretetében s az ellenállás joga nélkül kell elviselnie szüleinek haragját. Ellenben a világban oly mértékben érvényesül az ember, a mily mértékben cselekszik ; annyiban van értéke, amennyiben megérdemli. Keveset nyer itt szeretetből ; itt a tény szerepel s nem az érzés vagy valamely meghatározott személy. A világ a subiectivumtól elkülönített közügy ; az ember értéke itt ügyességétől, a közügy valamely ágában való hasznavohetőségétől, tovább attól függ, hogy mily mértékben vetkőzött ki különösségeiből és mily mérvben művelte ki az általános léthez és cselekvéshez való érzékét." Tátongó igy az ür, mely e két világot egymástól elválasztja s a családi körből, a családi nevelés alól lépni be az életbe: annyit tenne, mint az érzékeny növényt az üvegházból egyszerre a szabad természet viharainak tenni ki. Az ember egyedisége, melyet a szülői ház, mint maga az individualismus fészke, kizárólag ápolt, nehezen találná meg az érintkezéspontot az általánossal, nehezen értené az emberiség egészének küz* I)r. Uustav Thaulow. Hegein Ansichten iiber Erziehung und Uiv terrichte. Kiol. 1883. I. 20.