Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1896

12 Levelei csekély fejlődésüek rendesen apró, hártyás pikkelyek, melyeket csak igen fiatal korban lehet kivenni, pl. burgonya gumója. A gomókon rendesen pikkelyekkel fedett tenyésző kúpok fordulnak elő, melyekből a földfölötti szárak képződnek. Vannak oly gumók, melyek csak egy ilyen tenyészőkuppal rendelkeznek pl. a honi kosbor félék (Orhis morio, sambucine), ellenben a burgonyán (Solanum tuberosum) több ilyen szem található, melyekből mindmegannyi szár fejlődik. A gumók száma is változó, igy pl. látjuk a honi kosboroknál, hogy két gumójuk van az u. n. iker-gumók; az egyik fonnyadt, lankadt, minthogy már a földfölötti szár hajtott, tehát kimerült, a másik tömör, üde kinézésű; ebből csak a jövő évben keletkezik, illetőleg fejlődik a földfölötti szár. A gumó fejlődése a szár alsó részéből, mely a föld alá kerül, veszi kezdetét és pedig ugy, hogy ezen részekből ágak keletkeznek, melyek hossznövése megszűnik és a szár vastagodni kezd. Boncztani szerkezete megegyezik a szár szerkezetével. A gumók a növés szerint majd gömbölyűek, tojásdadok, majd elágazók és más alakúak is; igy pl. bodza-kosbor (Orchis sambucinae) gumója ujjasán elágazó. A hagymagumó (bulbo tuber) mint nevs is mutatja, a hagyma és a gumó között képez átmenetet; hasonlít külsőleg a hagymához, de eltér tőle abban, hogy gumója nagyobb, levelei kisebb számban fordulnak elő és kisebbek, mint a tulajdonképeni hagymánál, de nagyobbak, mint a gumónál. Tenyészőkupok azaz rügyek itt is nagyszámban fejlődnek, annyira, hogy a levelek alatti tért egészen lefoglalják pl. a tavaszi sáfrány (Crocus vernus). A gyökértörzs többé-kevésbbé hengeres szár, mely szintesen nő és el is ágazik ; levelei aprók, csökevényesek, pikkelyalakuak. A gyökértörzsből a földfölötti szár vagy a gyöktörzs csúcsán lévő ten3

7észőkupból emelkedik, magának a rliizomnak növekedése pedig csak oldalhajtások által történik, ilyen rliizomát korlátolt nö vedésü gyöktörzsnek (rhizoma definitum) mond juk, ilyen előfordul a hazai sülyfünél (Polygonatum vulgare), a nősziromnál (Iris florentina) stb. vagy a gyöktörzs csúcsán lévő levelek hónaljából származik a földfölötti szár s akkor korlátlan növekedésűnek (rhizoma indefinitum) nevezzük, pl. a gyöngyvirágnál (Oonvallaria majalis).