Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1890

6 a görög iránt ? Akadnak olyanok is. kik a tanári pályának talán nyelvészeti, bölcsészeti és történelmi csoportja iránt táplálnak nem kevés hajlandóságot stb., ám a görög nyelv nem kenyerük?! Hic Rhodns, hic salta. Itt a bökkenő. A görög nyelv tanulásával minden pályára léphetünk; mig ellenben azok, a kik agörög nyelv helyett a pótló tantárgyakból nyertek oktatást) habárleistettékazérettségivizsgálatot, at adomány egyetemnek és egyéb főiskolák hittudományi karára, vagy azok nyelvészeti, bölcsészeti és történelmi szakosztályaira nem bocsáthatók. Mit tegyünk ilyenkor ? Itt még tanácsot adni is bajos volna, ha csak talán ama vékony remény nyel nem kecsegtetjük magunkat, hogy tekintettel a választott életpályára, az e pálya iránt érzett hajlammal egyszersmind a nyelvek tanulása iránt való kedv is fokozódik majd : s igy még a nem épen kedvelt görög nyelv —- ha kényszerűségből is — kellő figyelemben részesül. Egészen másként áll azonban a dolog, ha a most felhozott speciális esetektől eltekintve, pusztán a tanulók nyelvké pességét veszszük irányadóul Itt már egy perczig sem szabad haboznunk, kételkednük. Kinek-kinek a józan esze maga súgja meg: mit tegyen ? mit válaszszon ? Örök hibavolna, ha az oly tanuló, ki a gy mnasium négya 1 só osztályában a német és a latin nyelvet s különösen ez utóbbit könnyű szerrel tanulta, bennejó vagy, jeles eredményt felmutatott s érzi részint a maga tapasztalása — rézint a tanár biztató szavaiból, hogy a szerzett alapon a felső osztályokban fennakadás nélkül haladhat, mondom, örök hiba v o 1 na, ha az oly tanuló nem a görög nyelvet hanem az ezt pótló tantárgyakat választaná. A mint viszont ugyancsak helytelen s k i f i c z a m itott gondolkodásra vallana, ha az amúgy is gyenge nyelvi képességeib i r ó s a latin nyelvvel