Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1889
17 A temetés szertartásainak és az áldozatok bemutatásának elmulasztásával az utódok vétkeztek a halott és önmaguk, iránt, mert elrabolták a halott nyugalmát. Nyugtalanul bolyongott az — hitük szerint — az alvilágba nem bocsáttatva, mintegy hazátlan, s nem szűnt meg zaklatni éjjelenkint hozzátartozóit mindaddig, mig a temetésben és annak szertartásaiban nem részesült. Mint árny vagy rém ijeszté az embereke'. így Stychaeus megölt s temetetlen szelleme mint bosszuló Lemnr jelenik meg: „ ora módis attollens paliida miris Crudelis aras traiectaque pectora ferro Nudavit, caecumque domus scelus omne retexit." 1) vagy a temetetlen Polydorus szelleme, hogy hogyan jelenik meg övéinek, olvasható ugyancsak Vergiliusnál. 2) Szerencsétlen lévén, gonoszszá is lön, kinozta az élőket, betegségeket bocsájtott reájok s barmaikra, elpusztitá a vetést, fájdalmas nyögéseivel rettegést okozott, hogy figyelmeztesse övéit eltemettetéséről gondoskodni. 3) Nagy bűn és szerencsétlenség volt egy férfiura valamint a családra nézve is, ha nőtlenül és gyermektelenül halt meg, mert ő maga, de az elődök is megfosztattak ama tisztelettől, melyben folytonosan részesiilniök kellett. A legnagyobb átok volt, a mit ellenségre szórhattak, hogy temetetlenül maradjon s lelke bolyongjon. így átkozza meg a sértett Dido Aeneast: „Auxilium imploret videatque indigna suortim Funera, nec, cum se sub leges pacis iniquae Tradiderit, regno aut optata luce fruatur, Sed cadat ante diem mediaque inkumatus aréna." 4) így külön tulajdonságokat adva a szellemeknek, szükségkép külön nevekkel is kelle őket elnevezniök. így lettek a jó és jóltevő lelkek a Laresek és Penatesek. Végre a római mythologia alakjainak határozott kidomborodásakor már csak a gonosz lelkek neveztettek maneseknek, s ugy látszik, hogy Horatius és Vergilius — mint a kikre leginkább hivatkozom az alábbiakban — még nem ismerték a római theologia finom megkülönböztetéseit a Larvae és Lemureseket illetőleg, mert ők még majdnem mindenütt csak Maneseket használnak a gonosz szellemek elnevezésére, p: *) Aen. I. 354 — 35G. 2) Aon. III. 13—68. 3) Fustel de Coulanges. — Bartal: I. h. I. 1. 4) Verg. Aen. IV. 617— 620. R. K. GYMN. ÉRTESÍTŐ. 2
