Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1889

15 legalább .jelentése is arra látszik mutatni, t. i. az, a ki szellemekkel társalog. Másodszor a testtől megvált szellem, mely a latinban az ős manastól maradt meg; a görögben pedig nyomait találjuk az áj^svíss; névben.') Különös és szép ellentétet mutat fel a héber és ind mythologia az ember eredetére nézve. Az ember keletkezését mindkettő egyformán fogja föl, t. i. hogy isten agyagból emberi testet formál s abba halhatatlan lelket lehel. A héber mythologia az agyag után, az ind mythologia pedig a lélek, szellem után ad nevet az első embernek : Ádám — Manu, mely utóbbi a germán nyelvben ismét közfőnévvé válva a bimnemü embernek adja fogalmát: Mann.— A latin nyelvben Minős név alatt az eredeti értelem elfelejtése és elferdítésével uj alakja lett a mythologiának. A latinok mythologiája egész családot képezett a „manas" szóból, miután azt tulajdonnévvé tették, s e család képezi a „manes"-eket. E manesek eleinte csak szellemek, még pedig meghalt őseiknek istenitett szellemei valának. kik az embereknek jó és rossz génuszai, s kik az embereket kisérik életökben, tehát egy és ugyanazok a Sokrates oaí|j.ovsc áyaOsí és xa/.jí-val. Ez a helyzete a maneseknek az ős theologiá'oan. Nincs megállapodás a természet rendjében, s valamint az anyagi világban minden mindig változásnak v n kitéve, ép ugy, sőt talán még inkább változik, fejlődik minden az ember értelmi, szellemi sőt vallási világában is. Divatos tárgyak, eszmék mindig találkoznak, melyekben a mindég törekvő és soha megnyugvást nem találó emberi szellem tetszeleg önmagának. Ennélfogva a latinok ős theologiája is a maneseket illetőleg igen nagy átalakuláson ment át, midőn a halottjaik szellemeiről szóló tanokat oda fejlesztették, hogy ezek eltemettetésük után ott a föld alatt is folytonos összeköttetésben állanak élő hozzátartozóikkal, s ez utóbbiakügyes bajos dolgaikban támogatásukat kérték, s a házi tűzhely körül tartott szobrocskáikat isteni tiszteletben részesítették. E szobrocskák eredete ott van, hogy a szeretet és tisztelet a családokban a halottakirányában oly nagy volt, hogy a halottak arczairól másolatokat vettek, majd viaszból öntvényt készítettek, s ezeket az atriumokban fölállították. Ezek voltak az ősök képei — imagines maiorum.

2)—Ezeket tartották ők legszorosabb értelemben véve házi isteneiknek. Ha más hazába, vagy vidékre, vagy házba költöztek át az élők, *) Funke Eeallexicon : manes. 2j Plutarch. in Sol. 21. Y. ö. Strob. 42. 287.