Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1889

• 13 Az álomlátások, látományok és más spiritisztikus jelenségek megerősítették őket e hitükben oly annyira, bogy a szeretetet, gondoskodást, felőlük leglőbb kötelességnek tartá mindég minden család, s igy fejlődött ki a halottak iránti családi cultus, mely idővel theologusaik és költőik tanában egyesítve és részesévé lett téve a természeti istencultusnak, s megteremtették az alvilág ínyt hósát, az ő Pluto, Proserpina, Mors, Parcák, Charon isteneivel; Minős, Rhadamantys, Aeacus félisteneivel és Manes szellemeivel. Valamint két forrás vizének összekeveredése alkotja a folyót, agy a régi árják s különösen a görög-italiai népek két rendbeli vallási nézete,— a családi és természeti — idővel egyesült. „E két vallásnak elseje isteneit az ember lelkében találta, a másika pedig a természetben Ha az életerőnek és az öntudatnak érzete, melyet az ember magában hord, beléje ihlette az isteni lénynek első fogalmát, ugy ennek a mindenségnek szemlélete, mely környezi őt s lesújtja, egész más irányt adott vallásos érzetének." l) III. Manes. A halottak, mint legrégibb házi istenei az árjáknak. Mivel eredetileg minden árja családnak külön vallása, külön isteni tisztelete volt; mivel a régi árják a halált nem tekintették az ember teljes feloszlásának, hanem csak mint egyes eseményt az életben ; mivel a halálban nem a lélek megszűnését, hanem átmenetet egy ujabb átalakult életbe; mivel nem hitték, hogy a testtől megvált lélek teljesen elvonulna addigi földi körétől és hozzátartozóitól, sőt inkább azt, hogy a meghalt lelke itt marad az emberek között, — testével együtt a föld alá temetve ;

2) s végre mivel a családi összetartozás igen szoros volt: azért minden család házi oltárán azoknak tiszteletére áldozatokat hozott és később istenitette is őseit. E hitet mindenütt, a hol csak egy árja népre akadunk, feltaláljuk; Indiában is, Görögországban is, Itáliában is egyaránt ki volt fejlődve és fejezve, mi arra mutat, hogy még ős hazájukból vitték szét magukkal.

3) Igen bőven lehetne itt idézni a régi Írókból. Ezt állítja Cicero: „sub terra censebant reliquam vitám agi mortuorum" 4) vagy Vergilius, J) Fustel de Coulanges. Bartal: Az ókori község III. 2. ") Fustel de Coulanges. Bartal: U. o. I. 1. 3) U. o. 4) Tuscul I. 16.