Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1887

20 H H C C III // \ HC CH HC CH IIC CH HC CH \\\ w / c c H H A szenek párlási termékeiben a benzol nagy mennyiségben előfordul, sőt ennek két három öt tömecséböl képződött tömörebb szilárd vegyek is, minők a napbtalin (ClO H18), chrysen (Cl8 Hl2), idrialen (C22 H24), melyek élegitő szerek s a hő ellenében a zárt kapocsnak megfelelő erős ellenállást tanúsítanak. A szénvegyekről kölcsönzött analógia, nemkülönben a szénfajtáknak a hö és vegyi ágensek ellenében kifejtett ezen erős ellenállása eléggé bizonyítják, hogy a szenek anyagai a gyürüalakulag zárt illatos testekhez hasonló vegyekböl állanak, s hogy képződésük és tömecsükben az atomok összekötése azokéhoz hasonló módon mehetett végbe. Gyakorlati szempontból a szénben kötött és disponibilis hydrogent tételeznek föl (Fleck 1871.) azért, mert ezeknek relatív mennyisége szerint némi következtetést lehet vonni a szenek használhatóságára, Disponibilisuek nevezik azt a hydrogent, melyet a szénben oxygeuhez kötve gondolni nem lehet, vízzé nem ég el, tehát az összes hidrogénből levonva '/

8 oxygen maradékát. Ez a legkönnyebben élegithetö hydrogén részlet a tömecsröl legkönnyebben lehasítható s a szén elvitelére van rendelve, honnét nevét is kapta. A modern vegytan nyelvén szólva ez máskép ugy formulázható, hogy: a hydrogén a kőszénben kétfélekép van lekötve, a hydrogén atomok egy része közvetlenül más része oxygen közvetítése által van fűzve a szénhez: \ \ C—H és C—0—H alakban. Kiszárított szén 120—180°-ra hevítve, súlyában növekedik, a suly szaporodás bizonyos idö múlva maximumát éri el, később fogy, végre állandósul. Ha már most a hevített szenet elemezzük azt találjuk, hogy az aránylag sokkal több oxygent (-f N) tartalmaz mint előbb, gyors hevítéskor pedig rohamosan szállnak el belőle eleinte savas, később aljas hatású gázok,