Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1887
21 melyek nem világító ós nem kormozó lánggal égnek, sze'nrészecskékei ragadnak magukkal, de kátrány nem képződik. Ugyanezen folyamat megy végbe közönséges hömérséknél is és akkor lesz vége, ha a disponibilis hydrogen és a könnyebben élenyithetö szénrészecskék eltávoztak, azontúl az anyag súlya állandósul a szén több élenyt fölvenni nem képes. Az élenyitett szénnek növekvő érzéketlensége és élegités alkalmával a szénhydrogenek hiánya is a mellett tanúskodnak, hogy a szenek alkotó részei zárt gyűrűben függnek össze, mert az ily vegyeknél a gyűrű sokkal erösebben ellenáll az élegitésnek mint a hozzá fűzött szénhydrogenek és hydrogenatomok, melyek ha élegités vagy hevítés folytán eltávoztak is, csak a szénatomok kölcsönös összefüggését erősítik a fölszabadult vegyértékek egymással való telítése által. Baltzer zürichi geolognak az érdeme, hogy az ujabb vegytan értelmében a szenek szerkezetét illetőleg uj hypothesist állitolt föl, mint ö mondja: a szenek szerkezetét uj hypothesissel megközelítse. Hypothesisét következőleg foglalta össze: 1. A szenek complicalt szénvegyek keverékei, 2. melyek genetikus és talán homolog sort képeznek. 3) E vegyek szénváza bonyodalmas. Erre nézve analógiát egyedül a szerves vegyek aromás sora nyújt. Bírálója szerint competens (?) részről megtámadtatván, véleményét ugyan nem adta föl, de mégis megengedte azon lehetőséget, hogy daczára a szenek vegyi ágensek ellenében tanúsított magaviseletének, az általa kizárólag föltételezett vegyek mellett bizonyos mennyiségű szabad szén talán mégis jelen lehet. Vegyileg teljesen egyenlő összetétellel biró két szén kölönbözö vegyek keveréke lehet, s ennek következtében eltéröleg viselkedhetnek, pl. lepárlás alkalmával különböző minőségű és mennyiségű termékeket adhatnak. Szóval a szeneknél az isomeria egy neme állhat elő épugy, mint más egyszerű vegyeknél, minők pl. a keményítő sejtenye és gummi, melyeket ugyanazon empirikus képlet CGIT1005 illet meg s hevítéskor mégis különböző termékeket szolgáltatnak. A celluloseböl visszamarad . . 6"71 u/ 0 A keményítőből „ „ . . ll"30y u A gummiból „ . . 20 i2V 0 A cellulose maradék csak nyomokban, vagy épenséggel nem olvadt meg rajta még az anyag alakja is megmaradt; a
