Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

4 maszkodnunk; más szóval: a neveléshez értenünk kell, és nem szabad jobbra balra kapkodva a helyes utat keresnünk, miáltal többet rontanánk, mint használnunk lehetne. Ezen alapot, melyre a nevelő támaszkodik, azon ismereteket, melyekre mindig és mindenütt van szüksége, megadja a neveléstudomány. A nevelés-tudomány felöleli mindazon tudományokat, melyeknek tárgya maga az ember, annak testi és szellemi élete egyaránt, s ezen tudományokból szivja éltető elemét. „Ha tekintjük, mondja Niemeyer, hogy annak, ki az ember erkölcsi feladatát illetőleg eligazodni akar, folytonosan e két kérdéssel kell foglalkoznia: Miképen lehet az emberre ugy hatni, hogy teste és szelleme rendszereit ne csak minden romlástól megóvjuk, hanem segítsük és előmozditsuk? és: Mire kell minden nevelésnek végelemzésben irányulnia? akkor könnyű belátni, hogy a mi a nevelés segéd-tudományai közt legnagyobb figyelmet érdemel, az az embertan és a lélektan, mely az első kérdésre felel; másodszor a bölcseletnek azon része, mely az embert erkölcsi tekintetben vizsgálja, az erkölcstan, mely a második kérdést oldja meg." — Arra nézve, hogy a nevelés csak ezek segélyével gondolható, csak ezek ismerete, ezek helyes, sokoldalú és tervszerű alkalmazása mellett mondható csak helyesnek, teljesnek és czélszerüuek, elég megemlítenem, hogy ezek ismerete nélkül alapban szűkölködünk, azok tervszerű alkalmazása nélkül, helyes alapon bár, de mégis helytelenül épitünk. Évszázadok óta tartó törekvés ezen tudományokat lehetőleg kiművelni. Uj bölcseleti rendszerek, uj tanok, uj emberek, friss elmék tűnnek fel a tudomány mezején, hatnak, terjeszkednek, világítanak, mig ujabbak által háttérbe szoríttatván, ledöntetnek romjaikon épült uj eszmék által. Ez a tudomány folytonos megifjodása, szakadatlan virágzása, a tudomány élete. A philosophia müvelésével, az eszmék fokonkinti tisztulásával emelkedett, tökélyesedett a nevelés tudomány is. A milyen fogalma volt valamely népnek az emberről, annak rendeltetéséről és végczéljáról s a mennyire szellemi fejlettsége megengedte a gondolt helyes utat s a felhasználandó eszközöket feltalálni; ugy alkalmazta nevelési eljárását, fiait ugy vezette. így az idealismus és realismus, a humanismus, a pietismus és az utilitarismus stb. rendszerei a különböző népeknél, különböző időkben virágoztak, mig egyrészt tökélytelen voltuk, mászrészt káros következményeik bukásaikat siettették. * # *