Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1881

47 quarczok, quarczos homok-kövek, vörös palák és szürke agyagpalak által van elválasztva. A mészhegység aránylag a gránitos tömeggel nem nagy, s nincs is rendesen kifejlődve. Legjobban van kifejlődve a Visnyói és Kunyerádi völgyben, a hol a völgyeket meredekül körülvevő sziklafalak fehéren erezett dolomitos mészkövek, tehát neokomi dolomit és calcit. A Kunyerádi völgy bejáratánál emelkedő mészhegytől nem messze vaunak quarczok és agyag-palák ez utóbbiban feltalálhatók az Anarthrocanna deliguescens Göpp maradványai. Odább a Kunyerádi völgyben, a Homolka hegyi mészkőben barna vastelep van, a Visnyói völgy mögötti gráuitban pedig rézkéneget tartó quarcztelér létezik, melyet egykor vájtak. A Sztrecsnói vár neokomi dolomiton nyugszik, ez alatt következik a visnyói mész. A Mincsovtól délre eső Klaknak főtömegét mész és dolomit alkotja. A Frivaldi völgyben jura képletbeli lias, vagyis a fekete jura van feltárva, kiválók benne a mész hegység dolomitjától befödött neokomi márgák, melyek ezen kivül az Uplazi hágónál is igen ki vannak fejlődve, ezen márgában előfordul Aptychus angulocustatus Péter, a frivaldiban pedig Ammonites Conybeari Sorv. Am. multicostatus Sorv. Hauer, és Avicula intermedia. A frivaldi völgy délkeleti részében látható földomlások, szakadások. rombolások hatalmas erőnyilatkozatokra engednek következtetni, melyek ezeken kivül a frivaldi völgy rétegeinek elhelyezkedési viszonyaiban látható rendetlenséget is okozták. A Sztrázsov hegycsoport, a Kis-Magura és Szuchy hegységnél emiitett gránit és gneisson kivül, leginkább, illetőleg főtömegét, neokomi mészkövek, márgák és dolomitok alkotják, de az északi részekben conglomeratok és a déli és keleti oldalon a harmadkori eocén képletek is csatlakoznak hozzá. A Kis-Magura kristályos magva délen a Zaparka hegyben, északon a Facskói hágóban végződik, Tusina és Gajdéi közt húzott egyenes vonaltól njugatra quarczok fordulnak elő menetekben. Hasonlóan az észak és délnyugaton elterülő és a Sztrázsov hegycsoportnak főtömegét képező mészhegységtől is quarczos képződmények választják el a Kis-Magura gránitjait. Ezen képződmény Zavadánál kezdődik s északra Csavojig húzódik. Evvel párhuzamosan halad vörös palából álló réteg Trebichovától ValaszkaBelaig. Ezen vidék geologiai szempontból igen érdekes, mert itt a vörös homokkő és neokomi képződmények mellett jura és lias is ki van fejlődve. Trebichovától nyugatra, Ksinna község temetőjében a vörös homokkő felett kő.széni réteget találunk,