Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1881

48 melynek kövületei közt a Terebratula gregaria Suess és a Cardium austriacum Hauer is feltalálható. Sipkótól Baske hegyig s innét Trencsén Tepliczig neokomi dolomit fordul elő, itt ott fekete palákkal, melyek különben a Kárpátok más helyein is ezen dolomitban föllelhetők. Kamene-Vratánál neokomi márga, ez alatt vörös homokkő és e felett kösszeni rétegek terülnek el. E márgában (föllelhető kövület az Ammonites Duvaliauus és Morelianus. A Sztrázsov hegység északnyugati része neokomi dolomit vagy mész s ez alatt a neokomi márga. Temeszká Szkala és Cicere hegy (Csavoj mellett) fekete mészkő, a Javorina és Javorinka neokomi márga, eoceni rétegek Bajmócztól Dubniczáig húzódnak s keleten a Nyitra völgye löszével s nyugaton a Kis-Magura gránitjával érintkeznek. Belanka völgyében a régibb képződmények lőszszel vannak fedve, itt-ott eocéni homokkövek, márgák is tárulnak föl jelentékeny nuramulitokkal. Neogeni rétegek leginkább a völgyekben, viz mosta árkokban és a hegyek aljában léteznek Kosztolánytól NémetPróuáig; édesvizi mész Nemes-Kosztolány tájékán fordul elő ilyen a bajnióczi várhegy is. A Rohatin meszes anyagára nézve a Sztrázsovval megegyezik, csakhogy jurebeli krinoida és szirtmészkövekből áll. Ha Bellustól Mojtin felé haladunk a hlozsai völgyön keresztül akkor láthatjuk a mészkövek egymás utáni következését. A Rohatin két előhegye közt az északitól, Szlopnáig a szirtmészkő terül, él erre következik barna, majdnem fekete szaruköves mészkövületek nélkül; ettől délkeletre neokomi márgák és homokkövek fordulnak elő; a másik előhegy is fekete, szaruköves szirt- és krinoida-mészkő. Mojtintől Facskóig fehér mészkő terül el; a mojtini medencze eoceni képződményekkel van kitöltve. A Manin Rohatinnak folytatása, de benne a Kréta képlet van különösen kifejlődve; itt a szirtmészkövet, fekete vagy sötétbarna szaruköves mészkő fedi. A Zsgyár hegységben a gránitos tömeg mellett fiatalabb kitódulási közetek (trachytok) is előfordulnak. Ezek vizsgálásával tüzetesebben foglalkozott Örvény István, volt privigyei tanár, s ebbeli eredményét, az 1879 — 80. tanévi privigyei értesítőben, közzé tette. Az ő vizsgálódása szerint e trachytok fehér elegyrészei plagioklasok, a zöldes sárga részek augitok s a fekete szabálytalan részecskék magnetitek. E trachytok alapanyagaüvegszerü (sanidin) olvadékba egyenletesen elszórt magnetit halmazból áll. Ha most e hegység geologiai viszonyait összevetjük látjuk hogy ez áll.