Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1880

9 nek csak neve is rettegésbe hozta a szomszéd népeket, mely meghóditá a legtávolabb országokat is. Romulus ugyanis miután Rómának alapját megvetette, gyülevész nép csatlakozott hozzá; s hogy mégis magát föntarthatta, söt mi több — végre is egygyé olvaszthatta azon népeket, melyek Olaszbont lakták s melyeket előbb a durva erőszakon kivül mi sem kapott össze; ez egyedül a vallás hatalmas befolyása által sikerülhetett neki. S mert Romulusnak czélja volt e népek szövetkezetét megerősíteni, majdan egy nemzetté alakítani, azért a vallásosság fejlődését, terjesztését első gondjai közé sorozá. A vallás ugyanis — s a mi fö — a keresztény vallás, mely az erények mindegyikének gyakorlatát tűzi ki czélul, lehetetlen, hogy a honpolgárokat egymás iránti szeretetre és arra ne birja, miszerint bennök egy szivet egy lelket teremtvén, ideig és örökké tartó boldogságukon munkáljanak. A ki nemzetiségétől akarja megfosztani a nemzetet, az ölje ki belőle a vallásos érzelmeket, miknek helyét ármány, visszavonás, szeretetlenség foglalván el, bizton eljut az örvényhez, mely megsemmisülést hozand reája. Példa rá a történelem. Ellenkezőleg már a társadalom fogalma bizonyos törvényeket föltételez, melyek minden tagra egyenlő kiható érövéi hassanak; melyek a birtok jog sérthetetlenségét föntartsák; melyek elég hatályosak legyenek az indulatok vad kitöréseit akadályozni s az egyes tagokat mindannyiszor központosítani, valahányszor ezt a körülmények kívánják. És ezen törvényeknek a vallás igazságaiból kell kifolyólag érvényesülniük ; igy fognak egy fönsöbb Lény akaratjául föltűnni. Ez fogja nekik kölcsönözni azon hatályosságot, melynél fogva nemcsak a kiilsö tetteket, hanem még az elmét és szivet is korlátolhatják azaz minden közromlásra vezető ténykedésnek útját állják. A vallás nemcsak akkor volt szükséges, midőn az emberiség még kiskorúságát élte; midőn magában önérzetet ébreszteni s vele született méltóságát fölfogni képtelen volt. Szükséges az ma is, habár már eljutottunk a műveltségnek azon fokára, melyen rendeltetésünket fölfogni s ennek elérésére magunk elé törvényeket szabni képesek vagyunk. Csak a vallásos érzületen alapuló, és az ebből kifolyó nemzeti szellem lehet oly erős kapocs, mely a haza polgárait szorosan egymáshoz