Református főgimnázium, Debrecen, 1942

7 1921 május 1 -tői a hajdúböszörményi református gimnáziumban kisegítő, majd ez év szeptember 1-től ugyanott helyettes tanár volt 1923 szept. l-ig. Ez időponttól 1925 augusztus 31-ig a pápai református gimnáziumban helyettes tanárként, 1925 szeptember 1-től 1926 április l-ig a csurgói református gimnáziumban rendes tanárként, ettől az időtől kezdve pedig 1939 december l-ig a pápai református gimnáziumban rendes tanári minőségben működött. Dél-Németországba és Angliába tett kirándulása és tanulmányútja nagy mértékben gazdagította ismereteit. A mi intézetünkhöz 1939 december 1-i hatállyal választotta meg fenntartótestületünk, de még három teljes évet sem töltött közöttünk, midőn 1942 október 1-én megvált iskolánktól, mert a debreceni református Dóczi Leánynevelőintézet leánygimnáziumához hívták meg rendes tanárnak. Mivel meg kellett várnia e meghívásnak a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úrtól történő jóváhagyását, nálunk viselt tanári állásáról csak 1943 május 9-i kelettel mondott le. Tanári testületünkhöz intézett rendkívül meleghangú, kedves levelében panasz nélküli szelídséggel maga említi meg, hogy az ő választásakor a testületnek más volt a jelöltje, s ezért kezdetben kissé idegenül érezte magát közöttünk. De e bizonytalan érzésnek hamarosan el kellett tűnnie lelkéből, mert szeretetreméltó egyéniségével, lekötelezően szíves baráti érintkezésével, példaképül szolgálható udvarias viselkedésével rövidesen megnyerte valamennyi tanártársának szeretetét és rokonszenvét. Tanítványai is megható módon lelkesedtek érte. Megérezték benne a pompás szakképzettséggel rendelkező tanárt, aki kitűnően bevált módszerével könnyedén sajátíttatta el velük a mennyiségtani és fizikai ismereteket. Méltányolták igazságos szigorúságát, becsülték édesatyai szeretetből eredő jóságos bánásmódját. Felettesei is "mindig teljes elismeréssel értékelték tanári és nevelői munkáját. Mélyen sajnáljuk, hogy csak ilyen kevés időt töltött iskolánkban, mert működéséhez sok reményt fűztünk. A Dóczi Leánynevelőintézet leánygimnáziumához történt megtisztelő egyhangú meghívása mutatja, mennyire szüksége van a református középiskoláknak a mai időkben olyan kiváló tanári egyéniségekre, amilyent László Gézában tisztelhettünk. Dr. Máthé Imre 1911 január hó 21-én született Debrecenben. Középiskolai tanulmányait a debreceni református Kollégium gimnáziumában végezte, itt tett érettségi vizsgálatot 1929 június 29-én. A középiskola elvégzése után a debreceni tudományegyetem bölcsészeti fakultására iratkozott be, ahol 1929—-33-ig természettudományi tanulmányokat folytatott, 1933 június 24-én bölcsészetdoktorátust tett botanikából mint főtárgyból, kémiából és geológiából mint melléktárgyakból „summa cum laude" eredménnyel. Középiskolai tanári oklevelét 1934 május 18-án szerezte meg természetrajzkémia szaktárgyakból dicséretes szakvizsgai minősítéssel, majd 1937 április 19-én földrajzból is tett alapvizsgálatot dicséretes eredménnyel. Gyakoríó tanárjelölti évét a mi intézetünkben végezte az 1933—34. tanévben, 1936 szeptemberétől kezdve gimnáziumunkban óraadó tanárként működött, 1940 szeptember 1 óta pedig helyettes tanári minőségben tanított. 1942 június 23-án a kollégiumi tanárválasztó-küldöttség intézetünkben való véglegesítését kimondotta. Középiskolai tanári tisztének lelkiismeretes buzgósággal való betöltése mellett a debreceni tudományegyetem Növénytani Intézetében is tevékenykedett előbb gyakornoki, majd tanársegédi és adjunktusi minőségben. Szaktudományi kiváló munkásságának elismeréseképpen 1933-tól kezdve több kitüntetésben és ösztöndíjjutalomban részesült. Tagja a in. kir. Természettudományi Társaságnak és Növénytani Szakosztályának, a debreceni Ady Társaságnak, az Országos Madárvédő Egyesület választmányának, levelező tagja a Tisza István Tudományos Társaságnak. 1940 december 3-án a debreceni tudományegyetem bölcsészeti kara „Florisztikai növényföldrajz" c. tárgykörből magántanárrá képesítette, s mint ilyent a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úr 1911 február 12-én a debreceni tudományegyetem botanikai tanszékén szakelőadóul kinevezte, a bölcsészettudományi kartól pedig az Egyetemi Növénytani Intézet és az