Református főgimnázium, Debrecen, 1942
5 Mi szorult helyzetünkben sem engedhetünk az iramból. Nem tűrhetjük el, hogy a szerencsésebbek megelőzzenek bennünket, nekünk ezer akadály ellenére, is az élen kell járnunk, győzelmesen kell szerepelnünk a szellemi és testi kultúra minden területén úgy, amint eddig történt. A debreceni református Kollégium hírneve és a magunk becsülete kötelez bennünket nehéz helyzetünkben izmaink és lelki erőnk még keményebb megfeszítésére. Ha kell, dolgozunk többet, küzdünk elszántabban, hogy a gátak ledöntésével eddig kiharcolt előkelő helyünket megtarthassuk a magyar iskolák között, így még nagyobb lesz becsületünk és dicsőségünk. Ezt a célt szemetek előtt kell tartanotok már Nektek is, kedves Kisfiaim, akik az első osztályba iratkoztatok be, s akik eddig a szülői hajlék puha meleg fészkében drága szüléitek gondoskodó oltalma alatt mint féltett virágpalánták növekedtetek gondtalan gyermeki boldogságban. Vége van már a játékos, bohókás gyermekkornak, Titőletek öntudatos, komoly gondolkodást és tetteket vár a magyar élet. Most már nagy komolysággal kell nekilátnotok a középiskolai munkához. Lassanként tisztában kell lennetek a különlegesen magyar feladatokkal, s azok megoldására nagy szorgalommal és kitartással fel kell készülnötök. Az elemiből a gimnáziumba való átmenetel sok nehézséggel fog járni, de ne féljetek, itt atyai szívű tanárok várnak Rátok. Bízzatok bennünk, szeressétek meg iskolánkat, legyetek egymásnak jó testvérként megértő pajtásai, kövessétek mindig a Ti javatokat célzó rendelkezéseinket, akkor áldás fogja kísérni tanulói pályátokat. Céljaink elérésére azonban általában csak akkor nyílik számunkra lehetőség, ha a tanítóképzőintézet és a polgári iskola növendékeivel való legszorosabb baráti közösségben fegyelmet és rendet tartunk. Gondoljátok el, hogy a megrövidített órák mellett is az egyik tagozat délelőtt bevégzi a hatórai tanítást 1 óra 10 perckor, a másik tagozat pedig már 2 órakor kezdi a tanítást ugyanazokban a tantermekben. Mennyire szükség van arra, hogy egymás segítségére legyünk a rendre és tisztaságra való legéberebb vigyázással. Ne felejtsük el, hogy mi vagyunk a vendégek, a másik két tagozat a vendéglátó gazdánk. A vendégnek pedig illő kötelessége, hogy kettőzött figyelemmel legyen házigazdájára, és hálás udvariassággal viselkedjék iránta. Természetesen óhatatlan, hogy ne legyenek kisebb súrlódások, apróbb kellemetlenségek, de vigyázzunk nagyon, hogy ne mi idézzük elő azokat. Nem tudjuk, meddig leszünk kénytelenek a Kollégium ó-épületében tanítani, meg kell alapoznunk jó hírünket hosszabb vendégeskedésre számítva. Ügyeljünk tehát lelkiismeretesen arra, hogy ne adjunk okot panaszra. Milyen jól fog esni házigazdáinknak az a megállapítása, hogy rendes, tiszta, jóravaló vendégek voltunk! Ezt a dicsérő megállapítást azonban ki kell érdemelnünk. A fenntartótestületünk a legnagyobb megértéssel tekinti súlyos helyzetünket, s anyagi erejének végső megfeszítésével mindent megtesz, hogy segítsen rajtunk, és kényelmesebbé, otthonosabbá tegye kollégiumi életünket. Beüvegezteti az emeleti nyitott folyosókat, az emeleti lakószobákat és tantermeket újra padlóztatta, minden helyiséget újra meszeltetett, a lakószobákba szekrényeket csináltatott, a mosdószobákat a legkorszerűbben átalakíttatja, az ódon cétusok és tantermek higiénikus helyiségekké változtak ál. A Kereskedő Társulat iskolaépületének négy tantermét és folyosóját kijavíttatta, újra festette, úgyhogy ott is lakályos helyiségek várnak bennünket. Hitet tehetek a mellett is, hogy a tanári testület minden tagja fokozott buzgalommal és munkakedvvel fog őrködni a tanulmányi színvonal, a fegyelem és a rend fenntartásán. Az ősi falakból közvetlenül kiáradó százados kollégiumi lélek meg fog ihletni bennünket, elől fogunk járni a munkában, az őrállásban, a keményebb erőkifejtésben és a vigyázatban. Ezt a kollégiumi lelket igyekszünk élővé, hatóvá tenni Tibennetek is, e törekvésünkben meg fog segíteni bennünket mélységes hitünk, erős bizodalmunk, hűségünk és hivatástudatunk. "Végezetül Titeket kérlek, kedves Szülők, hogy hősies lemondással és nemes példaadással tegyetek meg mindent gyermekeitek érdekében, amit csak szülői szívetek szeretete diktál. Józan megértéssel, minden idegeskedés kerülésével segítsétek át őket a délutáni iskolázással járó nehézségeken. Tiszta