Református főgimnázium, Debrecen, 1938
VIII. Vázlatok az 1938 májusában Rouen-ban megtartott IX. Nemzetközi Madártani Kongresszus alkalmából megtett nyugat- és déleurópai tanulmányutamról. Ali mindent láthat és tapasztalhat a természetrajz-földrajz tanár egy nagyobb külföldi tanulmányút alkalmából ? Jelen dolgozatomban nem annyira az általam megtett nyugat- és déleurópai tanulmányutam szakszerű tapasztalatait és eredményeit, sem pedig a IX. Nemzetközi Madártani Kongresszus lefolyását óhajtom szakszerűen ismertetni, hanem inkább azt szeretném megvilágítani, és pedig nemcsak a kartársak, hanem egyúttal az iskolák fenntartótestületei és általában a magasabb tanügyi hatóságok előtt is, hogy menynyire fontos és elengedhetetlen, hogy a természetrajz-földrajz tanárai, — s itt jelenleg csak róluk beszélünk — személyes tapasztalatok alapján végig tanulmányozhassák a bel- és külföld valamennyi nagyobb természetrajzi múzeumát, állat- és növénykertjét s megismerhessék hazánkat épúgy, mint a külföldi országokat, azoknak népét, kultúráját és különleges természeti viszonyait. Általánosan ismert tény, hogy a Természet életét, azután a földön élő ember életét és a természeti viszonyok szerint annyira változó kultúráját elsősorban az a tanár tudja az ifjúsággal hűen megismertetni, aki mindezeket maga is személyes tapasztalatok alapján az életből ismeri. A közoktatásügyi politika tehát nem ismerhet fontosabb feladatot annál, hogy tanárjainak, s elsősorban a természetrajzföldrajz szakosoknak, lehetővé tegye minél gyakrabban, minél nagyobbarányú tanulmányutak megtételét. Mert ugyan hogyan ismertetheti az ifjúsággal saját hazáját igazán az a tanár, aki azt még maga sem ismeri ! Hogyan tudná igazán belenevelni a gyermekbe a Magyar Föld, a haza szeretetét az a tanár, aki abból még maga is csak nagyon keveset látott ! Hogyan tudná a nagy folyók, tavak, tengerek, avagy a magas hegyvidék életét, természeti viszonyait és az ott lakó ember életét jól megismertetni az, aki mindezeket maga is csak könyvekből ismeri.