Református főgimnázium, Debrecen, 1938

16 Ezer példát lehetne mindezekre felhozni, amelyek mind azt bizonyítják, hogy helyes oktatásügyi politika csak az lehet, amely lehetővé teszi a természetrajz-földrajz tanárnak a szabad utazhatást elsősorban saját hazájában, de azután a külföldön is. Ezt nem is tartom oly kivihetetlennek, mert pl. az egyes országok között létrejött kulturális szerződéseknek egyik főcélja úgy tudom az, hogy a két ország megismerje egymás országát, népét és természeti viszonyait is. Ezt pedig azt hiszem, hogy a tanárok jobban megtudják tenni, mint a vasutasok és újságírók, akik pedig szabadjeggyel rendelkeznek még a külföldre is. Az itt esetleg felmerülő költségtöbblet, ha ugyan ilyenről egyáltalán beszélhetünk, nagyon dúsan meghozza áldásos termését annak a nemzedéknek a mélyebb tudásában és helyesebb világfelfogásában, amely már az ilyen ország-világlátott, és így élőtudással és gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkező tanárgeneráció keze alól került ki. Igen nagy nevelő és oktató hatása van a különböző tanári, vagy tudományos összejöveteleknek is, amelyek ha jól meg vannak szervezve, igen értékesek a résztvevő tanárságra nézve, nemcsak az ott elhangzó előadások miatt, hanem méginkább azáltal, hogy így alkalma nyílik a tanárságnak az ország, vagy a külföld egyes vidékeit, annak természeti viszonyait, népét és kultúráját személyesen is megismerni. Nagyon értékesek voltak ilyen szempontból a Magyar Földrajzi Társaság és az Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései. Sajnos, ezek újabban egyre nagyobb időközökben ülnek csak össze. Mindezeket előre bocsátva, ez alkalommal tehát egy nagyobb külföldi utam alkalmából olyan megfigyelési és tanulmányozási lehetőségeket és alkalmakat sorolok fel egész rövid útivázlat alakjában, amelyekről gyűjtött ismeretanyagot elsősorban a természetrajz-földrajz tanára értékesíthet úgy az iskolán belül, mint azonkívüli előadásainál. 1938 májusában ült össze Rouen-han a IX. Nemzetközi Madártani Kongresszus, amely nagygyűlés minden negyedik évben szokott összeülni a világ valamelyik nagyvárosában. Ugyancsak itt, ez alkalommal tartotta összejövetelét a kongresszust megelőzően a Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság is, mert hiszen a madártan igazi művelői egyúttal a leglelkesebb madárvédők is. Miután én mindkét összejövetelnek már régóta aktív munkatársa és résztvevő tagja vagyok, s előadásaimat és javaslataimat már előzőleg beküldtem a szervező titkárságnak, így ez alkalommal sem maradhattam el ez igen tanulságos és szakszempontból is igen nagy jelentőségű nemzetközi összejövetelről. Különös jelentőséget adott a kongresszusokon való részt-