Református főgimnázium, Debrecen, 1909

26 arany — és erre jól figyeljetek drága honosaim, — ha pillanatra felvidít is, nemzeteket bizonyosan öl, mert csak azon arany terjeszt áldást s tartós megelégedést a népekre, amely a munkának, a szorgalomnak a gyümölcse.'

1 Ez az emelkedett gondolkodás, a munka acélozó és nemesítő hatásának, mondjuk: gyönyörűségének tudata lengi át minden munkáját. Lelkületének két legerősebb vonása az izzó fajszeretet és munkaszeretet. Alig 29 éves korában, mint fiatal huszártiszt írja Naplójában e szavakat: „Majd a legnagyobb vonzódást érzem e durva néphez, melyet voltaképen hőn szeretek, hogy oktatnám, emelném, emberré nevelném ; majd meg látni sem kívánom s eltaszítanám magamtól. Tudatlansága meghat, életemmel, véremmel szeretnék segíteni rajta, s osztoznám vele együtt szenvedve sorsában. De sokszor elriaszt és felindít vak igazságtalansága, gőgje és önhittsége". — A vasúti hálózatról kidolgozott terve szerint valamennyi fővonal Budapestről indul ki, mert a fővárost erős központtá akarja tenni, hogy minden ipar, erő, tevékenység, minden kereskedelmi mozgás és minden hazánkban lakó nemzetiség ott érintkezzék. A budapest—zágráb—fiumei vonal helyett sokan a fiume— károlyváros—vukovári vonalat ajánlják. Ezt pártolta Kossuth is, s az ő népszerűségének és tekintélyének a hatását ismerve, félni lehetett, hogy Széchenyi tervét megváltoztatják. Széchenyi öt csoportba foglalt hatalmas érvekkel igyekszik tervét diadalra juttatni és szinte megriad annak a lehetőségétől, hogy a leghosszabb vasútvonal egyetlen magyar falucskát sem érint s egész hosszában a kapcsolt részeken vonul át. E kérdésnél még az érzelmi momentumokat is segítségül hívja, ami ő nála egészen szokatlan dolog. Módszerét tekintve, minden ízében utilitarisztikus szellemű ember s hiheg számítással dolgozik olyan téren is, ahol a közfelfogás inkább az emberi érzelmekre apellál. Pi. a jobbágyság felszabadítása érdekében folytatott küzdelemben. Még Deák Ferenc is a méltányosság és a humanizmus birodalmából szedi az érveit, mikor a jobbágyság ügyét diadalra igyekszik vezetni. Széchenyi egyszerű számítás alapján mutatja ki. hogy a jobbágy munkája úgy viszonylik a szabad ember munkájához, mint egy a négyhez, továbbá azok a közgazdasági bajok, mulvek a nemesség boldogulásának legfőbb akadályai, a jobbágyi viszonyból erednek, végül a jobbágyság felszabadítása a köz-, a nemzeti vagyont szerfelett gyarapítani fogja. A sürgetett nagy reform tehát nem annyira keresztyén lett,