Református főgimnázium, Debrecen, 1909

15 és hibátlanul kinyomták, nincs benne sem éles ész, sem a pontosságból egy sugár se, igen kevés tartalom, nemcsak középszerű, de rossz. Szóval az akadémia ilyennek adott jutalmat, nem is tudva róla, hogy milyen lángész élt közöttük a két Bolyai személyében. De az utolsó évtizedben felé fordult a figyelem, 1903 jan. 15-én ünnepelték Bolyai János születésének 100 éves évfordulóját,

1 s részben erre az alkalomra, részben már azelőtt is és azóta ismét több ismertetés, cikk, könyv jelent meg a két Bolyairól. 1905-ben a tudományos Akadémia a 10,000 K-ás Bolyai díjat létesítette, melyet elsőízben Poincaré Henrik kapott meg, mint az utoló öt év legelső mathematikusa. Bolyai János hátrahagyott jegyzeteit is szorgalmasan kutatják s már eddig is (bár a rendszertelen és kiadásra elő nem készített jegyzetek közt nehéz az eligazodás) több érdekes dolog jött napfényre, pl. hogy a képzetes számok mai elméletét jobban megközelíti Bolyai János munkája, mint a Gauss-é.

2 A képzetes számokról szóló munkájával egy lipcsei pályázaton vett részt, ő is. atyja is, de a dijat egyikőjük sem kapta meg, hanem egy harmadik — érdekes véletlen! — szintén magyar, Kerekes Ferenc, a Bolyai János munkáját főleg nehéz jelölései és absolut geom.-ai vonatkozásai miatt meg sem érthették. , Hogy most már mennyire méltányolják őket, mutatja, hogy egyebet se említsek, hogy a múlt évben két könyv is jelent meg hazai szerzőktől a Bolvai-féle absolut geom. köréből.

3 Azért választottam én is ez alkalmat arra, hogy rendszerének ismertetésével és a tudományban elfoglalt helyének feltüntetésével emlékének áldozzak. 1 1802 dec. 15-én született. 2 Stackel. A képzetes számok stb. Math. és Term. Tud. Értesítő 1899. 3 Vörös Cyrill: Analytikus B.-féle geom. és Privorszkv: i. m.