Református főgimnázium, Debrecen, 1895

7 nyert, hogy nemcsak a poézis remekeihez fordultak, tehát nemcsak a szív-, kedély- és jellemképzésre használták a költészetet, hanem az ismeretközlés alakjául is a költői formát választották. Öregebb embereinknek még ma is élénk emlékezetükben vannak azok a hangzatos versek, melyekben a Hármas Kis Tükör tudós szerzője összefoglalta a hazai földrajzot. Az Arany ABC s egyéb erkölcsi és illemszabályok, valamint verses imák s az iskolai rendre és fegyelemre vonatkozó verses törvények mind máig hathatós bizonyítékok a gyermeki lélek szükségletei mellett. A latin iskolák temérdek grammatikai regulát versbe szedtek (versus memoriales), melyet még a 80 esztendős agg is kitűnően el tud recitálni. így kádenciáztak a genusok, praepositiók, a métrika, a prozódia. Valljuk meg. hogy még ma sem vetjük el teljesen az ismeretközlésnek ezen formáját, miután a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a tananyag elsajátítását könynyebbé, megtartását maradandóbbá teszi. Kiválóbb költők látják ezt és szentelik tehetségüket, életüket olyan művek írására, melyeknek határozott czéljuk a gyermeknevelés, az emberképzés. Aisopos után Babrios, Phaedrus, majd Lafontaine és Vitkovics meséi oly műfajt inauguráltak a költészetben, melyet a paedagógia mindenkor a legszívesebben használ fel. Gyulai Pálnak iskolai czélokra készitett gyönyörű verses meséi mindmegannyi gyöngyök középiskolai tanításunk mezején. Sőt nálunk legújabban egész költői iskola keletkezett, élén Pósa Lajossal, mely iskola behízelgő költemények által igyekszik megragadni s formálni, mint viaszt, a gyermek fogékony lelkét. (L. legújabban a virág ABC-ét) Mindezek a jelenségek azt mutatták és mutatják, hogy a költészetnek, mint. tanitva nevelő eszköznek, kora egyáltalában nem járt le s nem is fog sohi, mert alkotásaiban örök érvényű s hatásban felülmúlhatatlan Ez a tudat főként akkor hat meggyőző erővel reánk, ha az ó-klasszifois költészetet vizsgáljuk. Mint nevelőeszköz párat-