Református főgimnázium, Debrecen, 1895

8 lan. Nem elfogultság, nem is a tradícióhoz való merev ragaszkodás mondatja ezt velem. Azonkívül, a mit a költészetről elmondtam, még egy légió argumentum sorakozik a klasszikus ókor költői remekei mellé, a mely mind megczáfolhatatlanul ajánlja azoknak iskoláinkban minél belterjesebb tanítását. A klasszikus költemények ugy az értelem, mint a részvét érdekeinek fölkeltésére tartalmuk és alakjuknál fogva egyaránt alkalmasak. Felette jók arra, hogy általuk a ma követett Herbart-Ziller-féle iskolai methodus szerint előbb az egyes emberek, majd a társadalom, végül a vallás iránti érdeklődést felköltsük. A gyönyörködtetve tanítást, minden paedagogia ideális végczélját, ha valami, akkor a klasszikus költészet képes megvalósítani. Művelődéstörténet, psychologia, ethika, aesthetika, formatökély valamennyien elsőrangú szószólói a klasszikus költészetnek. Megkisérlem évezredes beszédüket kivonatolni : Hellas és Róma múzsáival társalkodott századok óta a müveit világ minden nagy embere. Azokon és azok által fejlesztette ízlését, szivét, kedélyét, jellemét. Európa könyvtárai, ősi épületei, rengeteg erdői, hatalmas sziklái, bus temetői tele vannak Homeros és Vergilius, Simonides és Horatius maximáival. Nem lehet azokat mellőzni, mert különben az erdők zúgják füleinkbe és a mohos sziklák szólalnak meg. A nagy szellemi forradalmak, a renaisance, a humanizmus a reformáció a klasszikus költők varázsigéivel vivták meg a harczot és küzdötték ki a diadalt, s bármit mondjunk, a modern szellem ma is megifjodás, ihletnyerés végett folyvást az ókor pieriai forrásaihoz tér vissza. E mellett a klasszikus költemények — mint azt hazai a miniszteri Utasítás is különösen kiemeli — világirodalmi minták és századok óta egyáltalában nem megvetendő befolyást gyakoroltak minden müveit nemzet irodalmára. A félgörög eredetű Ckenier András a hellén költészet