Református főgimnázium, Debrecen, 1877

VI rágzására minden időben. — De az áldozatok tüzének, — ha azt akarjátok, hogy ez iskola folyvást emelkedjék — nem szabad kialudni, sőt ujabb táplálékot kell annak nyerni, most kivált, midőn az előhaladott kor többet-többet követel, most midőn ez iskola magyar protestáns egyetemmé emelésének nagy eszméje, nemcsak körünkben, hanem hazaszerte is kifejezést nyert immár, ha szinte ellenesei is fognak kétség nélkül támadni. Mi reméljük és várjuk, hogy e nagy eszme megvalósításában ti főfő tényezők fogtok lenni — óh ne hagyjatok kérlek csalatkozni reményünkben! Isten segítsen, áldjon meg titeket s őrködjék közhasznú éltetök felett, hogy napjaitokhoz napok, esztendeitekhez esztendők adassanak!! Végre könyörgésemet emelem Istenhez, a minden jók adójához , hogy áldja meg és oltalmazza koronás királyunkat, királynénkat és az egész uralkodó házat; áldja meg és fedezze be gondviselésével a várost, ennek külső, belső elöljáróságát s minden rendű egész lakosságát, áldja meg és oltalmazza e mi főiskolánkat, ennek kormányzóit, pártfogóit, tanárait s az időnként egymás nyomába lépő tanuló ifjúságot; áldja és védelmezze az egész ker. anyaszentegyházat, s annak veteményes kertjét, az iskolákat és ezekben a tanítókat; áldja meg és védelmezze a mi szeretett hazánkat, s nemzetünket, hogy virágozzék ez szellemi, anyagi jólétben, emelkedjék a mivelt, szabad államok sorába, s álljon fen mind az időknek végéig!! Révész Bálint, püspök. Mélyen tisztelt tanár urak! Immár szeretett tiszttársaink! Nem tudom ki volt szerencsésebb helyzetben, mint én vagyok ez alkalommal, midőn titeket, mint e főiskola rendes tanárait, tanártársaim nevében is üdvözölhetlek. A kiket mint e főiskolának magam is egykoron növendéke, egykorú társaim között a legértékesebbek közé helyeztem, most itt láthatom, eljutva oda, hova ifjúi gondolkozással is már szántam volt. Nincs semmi véletlen a nap alatt. — Más útra akartatok indulni mind a ketten, — de e főiskola gymnasiumának szüksége volt a ti erőtök és tudományotokra, s im az Isteni gondviselés ide fordította mindkettőtök élete ösvényét. Fényes múltja van e főiskolának! Nagy nevű elődök az ország legelső tanintézeteinek sorába emelték. Nekünk feladatunk megtartani e magaslaton. — A kik még minket bevezetgettek a tudomány csarnokába, nagyrészt itt ülnek, diszes