Református főgimnázium, Debrecen, 1877

19_ Jól tudva azonban, hogy kitartó szorgalom által sok fogyatkozás pótolható; remélve, hogy a főiskolai kormányzóság kegyes elnézését, s nagyérdemű tiszttársaim szíves támogatását megnyerhetem: bizalommal lépek munkakörömbe, s a megállapított gyakorlat szerint, — székemet egy rövid értekezés felolvasásával foglalandom el, melynek czíme „A magyar óda, különös tekintettel Berzsenyi müveire" Tisztelettel kérem a nagyérdemű hallgatóság szíves figyelmét. Az alanyi költészet, — mely a költő belvilágával foglalkozik — közönséges fölvétel szerint három osztályát tünteti föl a szép müveknek. A szerint t. i. a mint valamely költeményben az értelem, vagy pedig az érzelem jut túlsúlyra: vagy az értelmi, vagy a kedélyi költemények sorába tartozik az. Azon költemény pedig, melyben a költő az értelem és érzelem mozzanatait a lelkesedés tiszta tüzénél elválhatlanul összeolvasztja: ódának neveztetik. Magasztos gondolatoknak s nagy eszméknek, az általuk ébresztett nemes érzelmekkel együtt, bevégzett tökélyü formában való kifejezése, — ugy, hogy a béltartalom és külalak hármóniája a fenség érzetét költse föl az olvasóban: ez az ódai költemények kelléke! Ily felső fokú ismérve levén az ódának, látni való, hogy sok rendbeli szerencsés körülményeknek kell összetalálkozniok, hogy e magasztos műfaj meghonosúlhasson valamely nemzet irodalmában. Politikai, társadalmi és műveltségi viszonyok hathatósan befolynak az irodalom, de különösen a költészet fejlődésére. Egy futólagos tekintet hazánk történetére, föltárja költészetünk lassií fejlődésének indokait. Midőn őseink Európába érkezve, a honszerzés dicső munkájába kezdének, e feladat sokkal inkább elfoglalá őket, hogy sem a bel- és külnyugalmat feltételező szellemi elöhaladás útjára léphettek volna. Rokon és barát nélkül, önerejükre támaszkodva, száz ellenséges elemmel kelle véres tusát vivniok, míg a létérti tartós küzdelemben a honalapítás müvét befejezheték. Később a keresztyén vallás elterjedése folytán, — mi szintén nem mehetett erös visszahatás és küzdelem nélkül — a nyugodtabb életmód s szelíd polgárosúlás iránti fogékonyság mind jobbanjobban lábra kapott őseink kebelében; de másrészt a keresz2*