Református főgimnázium, Debrecen, 1875

9 által adnak jelt. Mily kicsinyek lehetnek ezen párolgó tÖmecsek! A hömérsék emelésével növekedik a ki rezgések száma, majd azok távola és igy elösegittctik a párolgás is; megfordítva : a rezgések csökkenésével apad a hömérsék és igy a párolgási képesség is. Úgyde minden testnél mindig van valamely hömérsék jelen, mert hőmérsékhiány vagyis absolut hideg nem létezik, ennélfogva biztosan állithatjuk, hogy a hőt épen maguk ezen rezgések okozzák, s hogy a hö nem egyéb, mint a mozgásnak egyik neme, (John Tyndall világhírű müve a höröl.) És igy még a közelmúltban szerepelt h öanyag feltevése a természettanból kiküszöböltetett. Ha a test parányai nem rezegnének s tisztán a vonzó erö működnék, absolut hidegnek kellene beállania, s nemcsak minden párolgás beszünnék, de a parányok oly szorosan fűződnének egybe, miszerint azokat semmi erőhatalommal szétválasztani nem lehetne. —• Megfordítva, a rezgéseknek és igy a hömérséknek szerfeletti növekedésével a testek parányai annyira szétlöketnének, hogy minden test a legnagyobb párolgásba s az összes anyag k h a o s z- s z e r ü állapotba menne által. Az anyagok nagy részét képesek vagyunk mindhárom, u. m. szilárd, folyékony és légnemű állapotban ismerni, hogy minden testnél a parányokat mindenik halmazállapotba nem vagyunk képesek terelni, oka szereink tökéletlen voltában rejlik. Eddig a legnagyobb hideget Natterer bécsi tanár állította elő 1844ben folyadékká sűrített s hirtelen elpárolt szénsav segélyével —• 100, légélecscsel pedig — 115 Celsiusfoknyit s a kísérletnél mindkét légnemű test szilárddá fagyott. Valamint a halmazállapotok s az ezekkel szoros egybefűgge'sben levő hötüneményck épen ugy a fénytünemények is a rezgés azaz láthatlan mozgás törvényei alatt állanak. Midőn ugyanis a testek magas hőfokra emeltetnek, egyszersmind világító képességgel is birnak, minek oka az, hogy a testtömecsek gyors rezgésével az azokat környező lebtömccsek is gyors keresztrezgésbe hozatnak. E szerint valamely'test világit, ha a lebet elég gyors keresztrezgésbe képes hozni; ellenkező esetben sötétnek mondatik. Ezen u. n. hnllámzási elmélet (Undulationstheorie,) mely Huyghens hollandi természetbölcsésztöl származik (1690,) ma már háttérbe szorította Newton k i ö m 1 é s i elméletét (Emanationstheorie,) mely a fénytünemények megfejtésére finom kilövelü s a hajítás és ütközési törvényeket követő fényanyagot tételez fel. Némelyek sokáig kétségbevonták