Református főgimnázium, Debrecen, 1875

10 a lebnek létezését; azonban ma már több tény, mint a sugárzó hőnek gyors terjedése, az állócsillagok fényének a világűrön át hozzánk eljutása, a leb létezéséről tanúskodik. Sőt Enke berlini csillagász 1858-ban kimutatta, miszerint a róla nevezett üstökösnek keringési ideje épen a lebnek. mint anyagnak az üstökösre gyakorolt cllentállása miatt évről-évre kisebb lesz, s e miatt kénytelen emiitett égitest a naphoz közeledni, s egykor valószínűleg abba belerohanni. A lebtömecsek rezgésénél is tekintetbe veendő a kirezgések nagysága s a rezgések száma, az elsőtől függ a fény erősség-e; ez utóbbitól a szinek minősége. Mindkét tünemény megértésére legtalálóbb a hangoktól vett hasonlat: egy liur, ha nagyobb kirezgéseket kénytelenittetik tenni, erösebb hangot ad, mivel a körülötte levő légtömecseket, majd azok által fülünk dobhártyáját s a belső hallszerveket is erösebb rezgésbe hozza. Épen igy, ha a lebtömecsek nagyobb kirezgést kénytelenittetnek tenni, hatályosabban érdeklik szemünk reczehártyáját s látidegeinket, minélfogva erösebb fényt veszünk észre. Ha a hurt rezgése közben kurtítjuk, ugyanazon idő alatt több rezgést végez, hasonlóképen a körülötte levő légtömecsek, majd hallszerveink rezgéseinek száma is növekszik s ez által magasabb hangot hallunk. Épen igy, ha a lebtömecsek rezgéseinek száma növeltetik, a fény más-más szinben tűnik fel látérzékiinkben s észrevevö tehetségünkben. Valamint a hangok emelése által zöngelépték (skala) jő létre, ugy a szinek emelése által szivárvány vagy u. n. szinkép (spektrum) származik. Megjegyzendő azonban, hogy a hangtani rezgések sokkal csekélyebb számúak, mint a fénytaniak. A legalsó hang, mely tisztán kivehető, 16 rezgésü egy másodpercz alatt; a legelső szin pedig, a vörös,ugyanazon idő alatt 450 billió lebrezgés által jö létre; a hallható legfelsőbb hang 24 ezer; a látható legfelsőbb ibolya szin 790 billió rezgésü. A hangkeveréknek megfelel a láttanban a szinkeverék, mindkettőnek izlésteljes felhasználása s előállítása fontos szerepet játszik az izléstanban. A hallhatóság és láthatóság határain innen és tul vannak hangok és szinek , melyek vagy igen lassú, vagy túlságos rezgéseiknél fogva hall- és lát szerveinkre hatást nem gyakorolhatnak s általunk észre nem vétethetnek. Savart szerint a hang még a 16 rezgésen alól 8 rezgésig terjed; felyül pedig 24 ezertől 36 ezer rezgésíiig. Fénynél a szinkép vörös szinén innen a sötét meleg sugarak, az ibolyaszinen tul pedig az u. n. ultraviolette