Református főgimnázium, Debrecen, 1856

15 gyékényeket s durva köteleket; a levéltövön termő rostokból vékonyabb madzagokat és köteleket, az anyaszárakból (Pistillum) mozsdó szivacsokat stb. készítenek. Másik jellemző faja az egész Nil-völgyének a különböző acacia faj, s leginkább az acacia nilotica, a gummi fa, melly Egyiplomban szebben nő ugyan, s Nubiában sokkal csenevészebb, de Egyiptomban soha, s Nubiában mindég igen bőven termi az arábiai gummit; hanem Egyiptomban meg nagyon használják bőrcserzésre a magcsöveit. Felső-Egyiptomban szinte nagyon jellemző a Dom pálma, Cucifera thebaica, melly villásan ágadzó (dichotomisáló) fajával igen szép ellentétet képez a mindég ágallan datolya pálma mellett. Ennek is eszik vagy rágják a gyümölcsét, de én nem találtam benne semmi jót. Nagyon otthonos még ezen tartományban a Ficus sycomorus gyönyörű terepélyen elágasodó fájával s ízetlen figékkel rakott törzsével; a Cactus opuntia melly hatalmas kerítéseket alkot, de egész táblaföldek is vannak vele beültetve, s gyümölcse eledelül szolgál; a Rhamnus Spina christi, az arabok n eb bakja, mellynek apró bogyói kellemes savanyú ízűek; továbbá a narancs, czitrom és pomagránát fa, mellyeknek gyümölcse olly olcsó, hogy midőn hajónkat a nílusi 3 hónapi útra élelmeztem, 40 narancsot kaptam egy piaszterért, azaz 5 pkrért Vannak végezetre több európai, ázsiai és áfrikai gyümölcsei is, de a mellyek már nem olly közönségesek, hogy minden embernek eledelül szolgálhatnának; illyen például az Annona sqamosa (tejfel gyümölcs) a szöllő, a Pistacia vera, s a Bannanas (Musa paradisica) s több alma és körtvély fajok. Konyhanövényeik között legközönségesebb a vereshagyma, melly a kenyér után első eledelök, a saláta, a Bahmieh vagy Hibiscus esculentus, s csak ez az egyedüli kerti növény és az Áruin colocasia gyökere, mellyet mindég főve esznek; a bab, paszuly, borsó és lencse; és Dolichos Lablab és D. Lubiah; a tök, ugorka, paradicsom alma, a bidingán vagy solanum melongena, káposzta, sárga és fehérrépa, s ez utóbbit besózva és megpaprikázva szokták enni; a sárga és görögdinnye, mellyet mint szinte minden gyümölcsöt zsengésen szeretnek enni; végezetre a Lupinus Turmus, mellyet szinte besózva inkább csak kedves csemege gyanánt esznek; és a Helbeh vagy Trigonella Faenum graecum, mellyet a nubiaiak termesztenek, hogy nehéz szagú magvával különben is büdös vajukat még büdösebbé tegyék. A Cerealiák közül legjobban termesztik a Dúrát, de Búzát és árpát is csaknem mindenütt talál az ember, csakhogy ez már Nubiában nagyon ritka, de már olt a dúra is kezd eltűnni, s helyette termesztik a Dochnét (Penniselum typhoideum vagy Sorghum Sacharalum) a mellyből a kenyérnek kovász nélkül is megvan valami kesernyés savanyú íze. Tengerit csak Alsó- és Közép-Egyiptomban talál az ember, s azt is csak annyit a mennyit zsengésen elfogyaszthatnak, s a Riskása éppen csak Alsó-Egyiptomra, a Delta mocsárjai közzé szorítkozik. Hanem bezzeg a czukornád egész Egyiptomban és Alsó-Nubiában tenyészik, s férfiaknak, nőknek és gyermekeknek kedves foglalatosságuk ennek rágása, s édes leve valóban nagyon frissítő. Fonal növényeik közt mindenütt legátalánosabb a Gossypiumvitifolium;a Lent csak Alsó-Egyiptomban termesztik nagy mértékben, mig a kender mindenütt elég ritka. Olaj készítésre igen sok repczét, de legtöbb Sesamumot termesztenek, minthogy ennek a magvát zsemlye forma süteményeiken is használják éppen úgy s még bővebben mint nálunk a köménymagot. Ricinus communist is nagyon sokat termesztenek s éppen úgy vetik a dúrah közé, mint nálunk a kendert a tengeri közzé. A mákot már nem illy nagy kiterjedésben tenyésztik. Szénafű gyanánt termesztik a gabonának minden faját, s különösen a zabot és a