Református főgimnázium, Debrecen, 1856

13 tett helyből ülnek fel tutajaikra, s a másik parton szinte illyen helyen szállanak ki, mert arra soha sem esik példa, hogy a krokodil mély vizén valakit megtámadjon; neki ugy mondják, csak akkor van ereje, ha lábát a viz fenekén megvetheti. A krokodil a homokba szokott tojni 50-60-at, s tojására nagyon ügyel. Nubiaban a barabrák elszedik és megeszik ezen tojásokat, de az egyiptomiak nem élnek vele. A nilusi gyík Warranus niloticus, mellyböl két példányt tömtem ki, a krokodil legnagyobb ellenségének tartalik, mint tojásainak legszenvedélyesebb és legügyesebb pusztítója. Ez rendesen a viz közepéből kiemelkedő, vagy a parton eső sziklákon szokott egész nap sütkölődzni, s híjába lövi meg az ember, mert mégis van annyi ereje, hogy a vizbe beesvén, el tudja magát rejteni; én magam is csak a kissebbiket lőttem, s a nagyobbikat elevenen vettem Luxorban, s hét napi életbentartás után tömtem csak ki. Ennek a bőrét szokták csak használni a nubiaiak, lándzsájok nyelének végét tekervén be vele, mi annak sokkal jobb fogást ad. Van még itten néhány gyík, mellyek közül az anolisok, geckók és stelliók, áfrikának sajátságos lakosai. Ezek az utálatos geckok, az olaszok Tarantulái a szobába is bemennek, s én őket az Abu Szimbeli templomokban fogtam, hol a falakon nagy ügyességgel mászkálnak; talpok egészen erre van teremtve, ujjaik el lévén lapulva s reczés bőrrel ellátva. A Stellio vulgárist Rhodusból hoztam, s ezen sárgás fövény szinü apró gyíkok az áfrikai homok-pusztáknak legelevenebb lakói, mellyeket megfogni nem könnyű. Van még Egyiptomnak egy nagyobb fajta gyíkja, az Uromastix spinipes, melly két lábnyira is megnő, s tövises farkával nagyokat tud ütni; de magam nem találtam, s megvenni drágállottam. Ez nagyon hasonlít a Stellio vulgárishoz, mellynek emészletét a nők Cordylea név alatt régen kendőzésre használták. A kigyók közül 26 darabot hoztam; de a két legmérgesebb fajból csak egy egy példányom van, egyik a Naja Hajé, másik a Cerastes cornutus. A Hajé neveztetett a régiektől aspisnek és Cleopatra kígyójának is. Ez az a mit az egyiptomi kigyó-büvölők a Psyllek különböző mesterségekre betanítanak, s az utczákon mutogatnak, miután méregfogaikat kitördelték. Ezzel tette Mózes is Faraó előtt egyik csodáját, mit az egyiptomi bűvölök is utánna tudtak csinálni, ezt változtatta ő bottá, s ezen botból csinált ismét kígyót, mit máig is mutogatnak Kairó utczáin a kigyó-büvölők. Ezen emberek azt követelik, hogy ők a mérges kigyók felett valami biivös hatalommal birnak, s hogy ezen hatalom csak az ö családjokban szülötteknek adatik; annyi igaz, hogy a házakból az elrejtezett kígyókat ki tudják csalni és megfogják, s ezt a franczia hadjárat alkalmával a Napoleon jelenlétében is sikerrel bebizonyította egy illyen kigyó-büvölő. Meg lehet, hogy talán a csalhangokat tudják utánozni, mellyekkel a hím és nő egymást hívják. Hogy azonban a mérges kígyóktól ők is félnek, arról alkalmam volt meggyőződni akkor, midőn egy illyes bűvölő által 31 kígyót hozattam, s neki magának kellett ezeket üvegbe raknia; annyira félt az ember, hogy a félelem miatt reszketett, s munkája bevégezte után nagyon jól esett néki egy pohár cognae. De az is gyakran megesik, hogy az ily— lyen bűvölök kigyó marás következtében halnak meg, sőt azt állítják, hogy alig van egy, a kí természetes halállal múlnék ki; s a nép mégis hiszi, hogy ezeket nem meri a kigyó megharapni. A halak a Nílusban többnyire mind nevezetesek és érdekesek, de hozzájok jutni igen nehéz, minthogy az arabok nagyon keveset foglalkoznak halászattal, s ha az ember kereskedőtől veszi őket, akkor nem képes az árrát kifizetni. Vólt például a többek közt Odescalchinál 6 (iymnarchus niloticus, mellyek közül a legkisebb is 18 hüvely hosszú volt, de darabját nem adta 100 pfrton alól, s nekem c.

cak különös jó akaratból akarta a legkissebbiket 50 pfrtért át-