Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 1. szám

2 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám Törvények 1989. évi í. törvény az Alkotmány módosításáról* A Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény — amelynek módosított és egységes szövegét az 1972. évi I. törvény állapította meg — (a továbbiakban: Alkotmány) a következők szerint módosul: 1. § Az Alkotmány II. fejezetének címe helyébe a következő cím lép: „A Magyar Népköztársaság Országgyűlése, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Alkotmánybíróság." 2. § Az Alkotmány 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Országos népszavazást az Országgyűlés rendelhet el. A népszavazásra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg." 3. § Az Alkotmány 21. §-ának (3) bekezdése a hatályát veszti, (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a (4) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul: „(3) Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni." 4. § Az Alkotmány 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „22. § (1) Az Országgyűlés szükség szerint tartja üléseit, de évenként legalább négy ülésszakot tart. (2) Az Országgyűlés összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. Az Országgyűlés alakuló ülését a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hívja össze. (3) Az Országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetőleg a Minisztertanács által indítványozott időpontra és napirenddel, valamint az országgyűlési képviselők egyharmadának írásbeli kérelmére össze kell hívni." 5. § Az Alkotmány 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „26. § Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke és a soros jegyzők írják alá. A törvény kihirdetéséről az Országgyűlés elnöke gondoskodik." 6. § Az Alkotmány II. fejezete a következő címmel és 32/A. §-sal egészül ki: ,,Az Alkotmánybíróság 32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság ellenőrzi a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. (2) Az Alkotmánybíróság — a törvény kivételével — minden alkotmánysértő jogszabályt, illetőleg jogi iránymutatást megsemmisít, az alkotmánysértő törvény végrehajtását felfüggeszti. (3) Az Alkotmánybíróság elnökét és tíz tagját az Országgyűlés választja, s a törvényben meghatározott ok alapján hívhatja vissza. (4) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről külön törvény rendelkezik." 7. § Az. Alkotmány 33. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A Minisztertanács megbízatása a következő Országgyűlés első üléséig tart." 8. § Az Alkotmány 42. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Tanácsot város és község, illetőleg több község közösen is alakíthat." 9. § Az Alkotmány 64. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „64. § A Magyar Népköztársaság biztosítja a szólásszabadságot és a sajtószabadságot." 10. § Az Alkotmány 65. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „65. § (1) Az egyesülés és a békés gyülekezés joga mindenkit megillet. (2) Az egyesülési jog és a gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét. (3) Az egyesülési jog és a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg." 11. § Az Alkotmány 70. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek szerint azt helyettesítő polgári szolgálatot teljesítenek." 12. § Ez a törvény — az 1., 3., 6. és 11. § kivételével — kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az Alkotmány 30. §-a (1) bekezdésének b) és áj pontja a hatályát veszti. Az 1., 3., 6. és 11. § hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik. Dr. Siraub F. Brúnó s. k., Katona Imre s. k., a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság ülnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról* Az Országgyűlés az egyesülési szabadság érvényesülése érdekében — összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel —, a következő törvényt alkotja: * A törvén) ágg 'ülés az 1989. január 10-i ülésén fogadta el. * A.törvényi az Országgyűlés az'1989. január I í-i ülésén fogadta el.