Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 1. szám

1. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3 t Fejezet Általános rendelkezések 1. § Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Népköztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket* illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen. 2. § (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei — tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint — politikai pártot, szakszervezetet, tömegmozgalmat, érdekképviseleti szervezetet, egyesületet vagy más — e törvény rendelkezéseivel nem ellentétes — szervezetet (a továbbiakban együtt: társadalmi szervezet) hozhatnak létre és működtethetnek. (2) Az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. (3) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre. (4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá — ha az alapszabály így rendelkezik — a társadalmi szervezetek szervezeti egysége jogi személy. A társadalmi szervezetnek az a szervezeti egysége nyilvánítható jogi személlyé, amelynek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint a működéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel), rendelkezik. 3. § (1) A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. (2) A tömegmozgalom tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek. (3) Politikai pártnak és szakszervezetnek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai. (4) A társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. 4. § (1) A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. A társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé. (2) A politikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepére az Alkotmány rendelkezései, megalakulására [3. § (4) bek.], nyilvántartásba vételére [4. § (1) bek., 22. §], felügyeletére (14—16. §), gazdálkodására (19. §), valamint megszűnésére (20—21. §) külön törvény rendelkezései az irányadóak. 5. § Nem minősül társadalmi szervezetnek a magánszemélyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy e törvényben meghatározott szervezete. II. fejezet A társadalmi szervezet alapszabálya 6, § (1) A társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően* biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. (2) A társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről. 1. § (1) A társadalmi szervezet elnevezése és célja — az érdekelt jogi személy hozzájárulása nélkül — nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki. ^ (2) A társadalmi szervezet elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett társadalmi szervezetek elnevezésétől különböznie kell. III. fejezet A tagok jogai és kötelességei 8. § A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, valamint—a társadalmi szervezet nemzetközi jellege esetén — más nem magyar állampolgár is tagja lehet, feltéve hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. 9. § A társadalmi szervezet tagja a) részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein; b) választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe; c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek. 10. § (1) A társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag — a tudomására jutástól számított 30 napon belül — a bíróság előtt megtámadhatja. (2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.