Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 13. szám

302 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám illetőleg a részvénytársaság alakuló közgyűléseként folytatja munkáját. Erre vonatkozóan a Javaslat további rendelkezéseket nem tartalmaz, az adott gazdasági társaságra vonatkozó általános szabályok érvényesülnek. 2. CÍM AZ ÁTALAKULÁS FELTÉTELE, MÓDJA A 40. §-hoz A szövetkezetekről szóló törvény lehetővé teszi, hogy a szövetkezeti ágazati jogszabályok keretei között a belső szabályzatban meghatározott mértékbeli a szövetkezet tagjai részére szövetkezeti üzletrészt (mezőgazdasági szövetkezeteknél szövetkezeti vagyonrészt) juttasson, illetőleg a tag közreműködését az ágazati jogszabályokban meghatározott más formában elismerje. Ezeknek az együttesen szövetkezeti üzletrésznek nevezett juttatásoknak és az ingyenes vagyonjegynek m összértéke, nem haladja meg áz első juttatáskor az 1988. december 31-i mérleg szerinti szövetkezeti '/agyon — részjegy és vagyonjegy alarvaa csökkentett részének ötven százalékát. A vagyonnövekmény további juttatásáról a szövetkezeti önkormányzat korlátozás nélkül dönthet. A szövetkezeti üzletrész mértékének felső határára vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni a lakásszövetkezetekre, a kistermelők szövetkezeteire, valamint az 1982. január 1. után kizárólag a tagok vagyoni hozzájárulásából alakult kisszövetkezetekre, ha azok változatlanul szövetkezeti formában működnek. A szövetkezeti vagyon üzletrész formájában történő felosztása a szövetkezetek számára biztosított lehetőség, amellyel valamennyi szövetkezet élhet. A szövetkezeti jogszabályok azonban nem teszik kötelezővé a részleges, illetőleg teljes felosztást. Abban az esetben viszont, ha a szövetkezet a gazdasági társasággá átalakulás mellet t döntött, az átalakulás feltétele a szövetkezeti üzletrészek (vagyonrészek) juttatása, mivel így alakítható ki a létrejövő társa' ság, illetőleg a tagok vagyona. A 41. §-hoz Az átalakulással a szövetkezetből létrejövő gazdasági társaság törzstőkéje (alaptőkéje) a volt szövetkezeti tagok vagyonából (részjegy, vagyonjegy, üzletrész), a gazdasági társaságba belépő olyan tagok vagyoni hozzájárulásából, akik nem voltak a szövetkezet tagjai, valamint a meg nem osztott szövetkezeti vagyonból tevődik össze. Az egyes társasági tagok törzsbetéte (részvénye) az első két csoportban szereplő vagyonból reájuk eső résznek megfelelően alakul. - A korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályok szerint az egyes törzsbetétek nagysága nem lehet kevesebb százezer forintnál, egy törzsbetétnek azonban több tulajdonosa is lehet. Az átalakuló szövetkezet volt tagjait indokolatlan lenne arra szorítani, hogy ha a vagyonfelosztás alapján reájuk eső vagyonrész százezer forintnál kevesebb, akkor többen legyenek egy törzsbetét tulajdonosai. A Javaslat ezért az átalakuló szövetkezet volt tagjai törzsbetétének legkisebb mértékét tízezer forintban állapítja meg. A társaságba belépő olyan tagok törzsbetétjére, akik korábban nem voltak a szövetkezet tagjai a százezer forintos alsó határ vonatkozik. A 42. §-hoz Figyelemmel arra, hogy a szövetkezet vagyonának egy része a korábbi tagok vagyonából, munkájából, valamint a szövetkezeti közös alapokból adott juttatásokból tevődik össze, a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a társaság tagjaihoz nem került üzletrészek (részvények) legalább húsz százalékát, a szövetkezeti vagyonkezelő - - , kell adni. A 79. §.(2) bekezdése szerint a szövetkezetek területi, illetve országos érdekképviseleti szervei alapíthatnak vagyonkezelő szervezeteket, valamint vagyonkezelő szervezed:ént ---•<-<•- el - ' '' -;' - ' társadalmi szervezeteket, apítv lyeket, annak érdekében, hogy azok a tulajdonukba kerülő vagyont szövetkezeti célokra (pL: a szövetkezeti nyugdíjasok támogatására) fordítsák. Az átalakulási közgyűlés jogosult dönteni arról, hogy a társaság tagjaihoz nem került vagyonrész legalább húsz százaléka (magasabb mérték megállapítható) melyik szövetkezeti vagyonkezelő szervezet tulajdonába kerüljön. A fenmaradó vagyon az új társaságot illeti saját üzletrészként (saját részvényként). A saját üzletrészeket (részvényeket) a társaság három évig értékesítheti, úgy, hogy az ellenérték húsz százaléka a szövetkezeti vagyonkezelő szervezethez, nyolcvan százaléka az új gazdasági társasághoz kerül' Az állami vállalatoktól eltérő szabályozást az indokolja, hogy a szövetkezetből átalakult gazdasági társaság tagjainak többsége a szövetkezet tagja volt és így a vagyonnövekedés nagyrészt a volt csoporttulajdonosoknál jelentkezhet. A három éven belül nem értékesített üzletrészek (részvények) az átalakulási közgyűlés által kijelölt szövetkezeti vagyonkezelő szervezet tulajdonába kerülnek a vállalati szabályozáshoz hasonlóan. A 43. §-hoz A szövetkezeti törvény alapján a szakcsoport a szövetkezettel kötött megállapodást felmondhatja abból a célból is, hogy gazdasági társaságot létesítsen. Az átalakulási törvény kereteiben rendelkezni kell viszont arról, hogy mi történik akkor, ha az a gazdálkodó szervezet, amelynek keretében a szakcsoport működik gazdasági társasággá alakul át. A Javaslat a szakcsoportra bízza a döntést: megszűnhet, szövetkezetként, gazdasági társaságként vagy más szövetkezet keretében szakcsoportként működhet tovább az átalakuló szövetkezettef történt elszámolás után. Ha a szakcsoport valamilyen formában tovább működik, az a méltányos, ha a tagokat csak a szövetkezetbe vagy gazdasági társaságba be nem vitt vagyon után terheli fizetési kötelezettség, a másik szervezetbe átvitt vagyonrész pedig adó- és illetékmentes.