Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 163 leteknél és a rendészeti szerveknél az illetékes miniszter rendelkezése és mindkét esetben munkaügyi szabályzat rendezi. (3) A társadalmi szervezetnél a kollektív szerződésre tartozó kérdéseket munkaügyi szabályzat rendezi." 5. § Az Mt. 10/A §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „Mt. 10/A § (1) A munkáltatónál a vezetésben való részvételre jogosult a dolgozók közössége. (2) A részvétel keretében a dolgozók közössége jogosult véleményezni: a) az adózott eredmény felhasználásának elveit; b) a munkáltató szervezeti és működési szabályzatát (ügyrendjét), továbbá az átszervezésre, korszerűsítésre vonatkozó tervezeteket; c) a munkáltató vagy egysége által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot; d) a dolgozók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét; e) . képviselőik útján a vezetés minden szintjén a vezető tevékenységét, továbbá előzetesen a munkaviszonyukkal összefüggő lényeges intézkedéseket (alkalmazás, felmentés, minősítés, kitüntetés), kivéve azokat a nem vállalati vezetőket, akiknek munkaviszonya választás, illetve a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács által kinevezés útján jön létre, továbbá a tanács végrehajtó bizottságának titkárát. (3) A dolgozók közösségét egyetértési jog illeti meg: a) a vállalati szociális terv kialakításában, a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásában, b) a szervezeti és működési szabályzatnak (ügyrendnek^ a dolgozók vezetésben való részvételét (a fórumokat, azok feladat- és hatáskörét, az alapvető eljárási szabályokat) megállapító szabályai tekintetében. (4) A fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél a véleményezési jog a (2) bekezdés c)—á) pontjaira terjed ki." 6. § Az Mt. a következő 10/B—10/C. §-okkal egészül ki: „Mt. 10/B. § (1) A dolgozók a vezetésben való részvételt közvetlenül gyakorolják. Ha a dolgozók létszáma, munkahelyük tagoltsága és munkarendje az egyszerre, egyidőben való tanácskozást nem teszi lehetővé, részvételük közvetve is megvalósulhat. (2) Közvetett fórumként működhet a szakszervezet munkahelyi szerve is. Mt. 10/C. § (1) Adolgozók részvételénekszabályai nem terjednek ki a magánszemély munkáltatóra. (2) Adolgozók részvételét az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervnél, a mezőgazdasági szövetkezetnél, az ipari szövetkezetnél és a gazdasági társaságnál külön jogszabály szabályozza." 7. § Az Mt. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a, következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A szakszervezetnek joga van kifogást emelni a munkáltatónak a munkaviszonyra vonatkozó szabályt vagy a munkaviszonnyal kapcsolatban a dolgozók érdekeit sértő intézkedésével szemben. A kifogásolt intézkedést az arra feljogosított szerv döntéséig vagy a felek megállapodásáig végrehajtani nem szabad. (4) Ha a kifogást egyedi ügyben vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály megsértése miatt emelték, a kifogás Tárgyában a munkaügyi bíróság dönt. A keresetlevelet a bírósághoz a kifogás bejelentésétől számított 15 napon belül lehet benyújtani. Egyéb kifogás esetén a 66/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni." 8. § Az Mt. 18. §:ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Munkaviszonyba — ha jogszabály kivételt nem tesz — az a személy léphet, akinek tankötelezettsége megszűnt." 9. § Az Mt. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A munkáltató a felmondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára a dolgozót a munkavégzés alól felmentheti. A felmentés tartamára a dolgozót átlagkeresete megilleti. Ha a munkáltató mond fel, a dolgozó részére a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott szabadidőt feltétlenül biztosítani kell." 10. § Az Mt. 32. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek: „Mt. 32. § (1) Ha a munkaviszonyban álló dolgozó további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, a (2)—(5) bekezdésben, valamint a 32/A—32/E. §-okban foglalt rendelkezések az irányadók. (2) Nem létesíthető olyan további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amely a dolgozó munkájával összeférhetetlen. (3) Összeférhetetlen a további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése, ha az a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmára vonatkozó szabályokba ütközik. (4) Nem szabad az államigazgatási szervnél, illetőleg az irányító vagy ellenőrző szervnél alkalmazott dolgozót a?, alárendelt vagy ellenőrzött szervnél, valamint e szervek dolgozóit az államigazgatási szervnél, illetőleg az irányító vagy ellenőrző szervnél sem munkaviszony, sem egyéb jogviszony alapján foglalkoztatni. E korlátozás nem vonatkozik a tudományos, oktatói, egészségügyi, valamint a szerzői jog szerinti védelemben részesülő — kiadással összefüggő — alkotó munkára, beleértve a lektori és a szerkesztői tevékenységet. (5) Összeférhetetlenség miatt nem szabad további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni, amelynek folytán a dolgozó hozzátartozójával közvetlen alá- vagy fölérendeltségi helyzetbe kerülne, vagy ha beosztásánál fogva hozzátartozója tevékenységének közvetlen ellenőrzésére lenne köteles." 11. § Az Mt. a következő 32/A—32/E. §-okkal°egészül ki: „Mt. 32/A. § (1) Ha a dolgozó munkaideje az egyes munkaviszonyokban azonos időtartamra esik, a második munkaviszony: másodállás, ha pedig a munkaidők nem esnek azonos időtartamra, a további munkaviszony: mellékfoglalkozás. Amennyiben a munkaidők részben esnek azonos időtartamra, a munkaviszony csak e részében minősül másodállásnak. (2) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony különösen a bedolgozói munkaviszony és tagsági viszony, a szakcsoport* tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági jogviszony. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az egyéni vállalkozói tevékenységre is. (3) Jogszabály további jogviszony keretében történő munkavégzés tekintetében is e rendelkezések alkalmazását írhatja elő.