Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 6. szám

164 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám Mt. 32/B. § Á munkáltató-a vele munkaviszonyban álló dolgozóval másodállási, továbbá — a munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére — mellékfoglalkozást vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Mt. 32/C. § (1) Másodállás és az első állás munkaidejére eső munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony csak akkor létesíthető, ha emellett a dolgozó az első állása szerinti munkakörét megfelelően ei tudja látni. (2) A másodállásban megállapítható munkaidő a dolgozó törvényes munkaidejének legfeljebb fele lehet. (3) A másodállás és az első állás munkaidejére eső munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony -csak a munkáltató előzetes, írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi vita nem kezdeményezhető. ML 32/D. § (1) A mellékfoglalkozás és az első állás munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését a dolgozó köteles előzetesen bejelenteni az első állás szerinti munkáltatónak. Az első állás szerinti munkáltató összeférhetetlenség esetén a további foglalkoztatást megtiltja. (2) A kollektív szerződés a) rendelkezhet a bejelentési kötelezettség mellőzéséről, b) előzetes hozzájárulást írhat elő, c) az (1) bekezdésen túlmenően a további foglalkoztatás megtiltásának egyéb eseteit is meghatározhatja. (3) Az első állás szerinti munkáltatónak az előzetes hozzájárulást megtagadó, valamint a további foglalkoztatást megtiltó intézkedésével szemben munkaügyi vita kezdeményezhető. Mt. 32/E. § (1) A további munkaviszony létesítésére szóló szerződést'írásba kell foglalni. (2) Amennyiben a dolgozó egynél több további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt kíván létesíteni, az első állással egy tekintet alá esik a létesíteni kívánt jogviszonyt megelőzően létrehozott másodállás és mellékfoglalkozás is." 12. § Az Mt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „Mt. 40. § (1) A dolgozónak — a munkaidő megszakításával — lehetőséget kell biztosítani az étkezésre (munkaközi szünet). (2) Ha a három-, vagy többműszakos, illetve megszakítás nélküli üzemelés miatt a munkaközi szünet a munkaidő megszakításával nem adható ki, a munkaviszonyra vonatkozó szabály legfeljebb napi húsz perc munkaközi szünetet a munkaidőn belül biztosíthat." 13. § Az Mt. a következő 66/A. §-sal egészül ki: „Mt. 66/A. § (11 A kollektív szerződés megkötésével vagy módosításával összefüggő, vagy a 14. § (4) bekezdése utolsó mondata szerinti kifogásból eredő, illetőleg egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabály megsértésével össze nem függő vita esetén egyeztetésnek van helye. E célból a felek öt napon belül egyeztető bizottságot alakítanak. (2) Eltérő megállapodás hiányában az egyeztető bizottságba a felek egy-egy tagot küldenek, és azok választanak elnököt. Az egyeztető bizottságban — szavazati jog nélkül részt vehet az érintett államigazgatási szerv képviselője. (3) Az egyeztető bizottság eljárása során szakértőt és tanút vehet igénybe. (4) Az egyeztető bizottság közvetít a felek között és a felek megállapodását kezdeményezi a vita elintézése céljából. (5) Az egyeztető bizottság kötelező erejű döntést akkor hozhat, ha előzetesen a felek annak írásbéli nyilatkozattal alávetették magukat. A felek megállapodása vagy az egyeztető bizottság döntése kollektív szerződéses rendezésnek minősül." 14. § Az Mi. 68. §-ának (2) bekezdése a következő á) ponttal egészül ki: (E törvény rendelkezései nem érimik:) ,4) a gazdasági társaság vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsága tagjai visszahívására és kártérítési felelősségére vonatkozó szabályokat." 15. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2) Ahol jogszabály magánmunkáltatói említ, ennek helyébe a „legfeljebb harminc főfoglalkozású dolgozót foglalkoztató magánszemély" kifejezés lép. (3) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 354. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(í) Ha a szakszervezeti szerv által bejelentett kifogást egyedi ügyben vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabálymegsértése miatt emelték, azt a munkaügyi bíróság a keresetlevélre irányadó szabályok szerint bírálja el. Ilyen esetben félnek az. intézkedéssel érintett dolgozót kell tekinteni, és a tárgyalásra meg kell idézni." Dr. Szűrös Mátyás s. k., a/ Országgyűlés elnöke Dr. Pesia László s. k.. Balogh László s. k., az Országgyűlés jegy zője az Országgyűlés jegyzője 1989. évi VI. törvény a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény módosításáról 1. § A belkereskedelemről szóló — az 1986. évi 18. törvényerejű rendelettel módosított — 1978. évi I. törvény (a továbbiakban: tv.) 4. §-ának (I) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A magánkereskedés keretében — jogszabály által meghatározott körben — nagykereskedelmi, kiskereskedelmi, vendéglátóipari, idegenforgalmi tevékenység, valamint kereskedelmi szolgáltatás folytatható." 2. § A tv, 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kereskedők az üzleteik üzemeltetésére — a külön jogszabály rendelkezései szerint — szerződést köthetnek." 3. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a tv. 12. §-a hatályát veszti. Dr. Szűrős Mátyás s. k.. a/Országgyűlés elnöke Dr. Pesia László s. k, Balogh László s. k.. az (>rvagg\ ülés jegy zője az ()rs/aggy űles jegyzője