Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

38. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 969 7. a sorkatona, a katonai tanintézet felsőfokú végzettséggel nem rendelkező hallgatója, továbbá a Minisztertanács rendeletében meghatározott polgári szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye és egyéb pénzbeli juttatása, a leszerelő sorkatona egyszeri pénzjuttatása; 8. az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú családban való gondozásáért, neveléséért, valamint az ápolásra kihelyezett beteg gondozásáért kapott díj, illetve térítés; 9. az intézeti, állami nevelést követően kapott önálló életkezdési támogatás; 10. a jogszabályban meghatározott mértékű, továbbá a pályakezdő részére adott — feltételhez kötött — letelepedési támogatás; 11. a jogszabályban vagy 1987. január 1. napja előtt megállapított természetbéni juttatás — ideértve annak pénzbeli megváltását is — 1989. július 1. napja előtt természetben megállapított mértéke, valamint a háztáji és illetményföld megváltása címén kapott összegnek a 2500 kg májusi morzsolt kukorica — állam által megállapított (garantált) — árát meg nem haladó része; 12. a lakás vásárlásához, építéséhez, felújításához, a lakásbérleti jog megszerzéséhez nyújtott szociálpolitikai kedvezmény, a külön jogszabályban ilyenként meghatározott hiteltörlésztési támogatás, a vissza nem térítendő munkáltatói, illetve helyi tanácsi támogatás, a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei számára adott lakásépítési támogatás; 13. a lakásbérleti jogról való lemondásért kapott térítés (ideértve a bérlakásból bírói ítélet alapján távozó bérlőtárs részére a családjogi törvény rendelkezése szerint megítélt, a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett öszszeget is), a lakásbérleti jogok, továbbá a lakástulajdon és a bérlakás bérleti jogának egymás közötti cseréjéből származó jövedelem; 14. a hatósági intézkedés alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyból származó jövedelem, az állami bérlakáson végzett, bérbeadót terhelő munkák házilagos kivitelezése ellenében megállapított visszatérítés; 15. a tíz évnél régebben megszerzett ingatlan vagy vagyoni értékű jog átruházásából, valamint az ilyen vagyoni értékű jogról való lemondásból származó jövedelem; 16. a tíz évnél nem régebben szerzett ingatlan értékesítéséből, valamint a vagyoni értékű jog alapításából, átruházásából, az ilyen jogról való lemondásból származó jövedelemnek az a része, amelyet a magánszemély a 8. § (1) bekezdésében megjelölt határidőn bélül saját maga, házastársa, volt házastársa, egyeneságbeli rokona — ide értve az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeket, valamint az örökbefogadó, mostoha és nevelőszülőt is — részére lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, használati jogának, vagy bérleti jogának megszerzésére, lakás építésére vagy bővítésére fordított; 17. a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingatlannak vagy más vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem; 18. a Minisztertanács rendeletében meghatározott közműfejlesztési támogatás; 19. a jogszabályban meghatározott mértékű költségtérítés, költségátalány; 20. a közlekedési költség megtérítése; a kifizetőtől kapott, jogszabályban meghatározott Ft/km mérték alapján megállapított gépjármű költségátalány összegéből — ha jogszabály ennél magasabb összeget vagy nagyobb távolságot nem állapít meg—valamennyi kifizetőtől összesen havi 500 kilométert meg nem haladó távolságra kapott összeg; az 500 kilométert vagy a jogszabályban meghatározott összeget, illetve távolságot meghaladó gépjármű költségátalány esetében a költségeket az átalány egész összegévelszemben kell igazolni; az üzemanyag megtakarításra tekintettel kapott összeg; 21. a tanfolyami hozzájárulás, az oktatási költség, a tudományos konferencia, kongresszus részvételi díjának megtérítése; 22. a természetben nyújtott munkahelyi étkeztetés, valamint a pénzben nyújtott étkezési hozzájárulásnak (ideértve a pénzt helyettesítő utalványt is) havi 500 forintot meg nem haladó része; a magánszemély munkáltatója által nyújtott albérleti (szállás) hozzájárulásnak havi 4000 forintig, de legfeljebb a magánszemély által ténylegesen fizetett díj 50 százalékáig terjedő része; a fegyveres erők hivatásos állományú tagja részére fizetett albérleti hozzájárulás teljes összege; 23. a bedolgozó részére kifizetett évi költségtérítés öszszege, ha az nem haladja meg az évi munkabér, illetve munkadíj 30 százalékát, feltéve, hogy a magánszemély e jogviszonyával összefüggésben egyéb adómentes költségtérítésben nem részesült és költségeket sem számol el (a 30 százalékot meghaladó térítés esetén a költségeket a teljes öszszeggel szemben kell igazolni); 24. az országgyűlési képviselő költségtérítése; 25. a külföldön élvezett ösztöndíjnak az a része, amely nem haladja meg az ösztöndíjjal azonos időtartamra eső elsőosztályú napidíj összegének 150 százalékát (a 150 százalékot meghaladó rész esetén a költségeket a teljes öszszeggel szemben kell igazolni), a tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozó külön jogszabály szerinti költségtérítése; 26. a külföldről származó napidíjnak az a része, amely nem haladja meg az elsőosztályú napidíj összegét (az ezt meghaladó rész esetén a költségeket a teljes összeggel szemben kell igazolni); 27. az egészségügyi intézmény által fizetett donor-díj és gyógyszernek emberen való kipróbálásával kapcsolatban azon magánszemély részére fizetett díj, akin a gyógyszert kipróbálják; 28. a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján kapott tartásdíj, a kártalanítás — ide értve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is —, a kártérítés, kivéve a jövedelmet pótló kártérítést; a Ptk. 356. § (3) bekezdése és külön jogszabály alapján rendkívüli munkateljesítmény címén folyósított jövedelem; 29. a biztosítási jogviszony alapján kapott összeg, kivéve a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási összeget; 30. az 1988. január 1. napját megelőzően megállapított baleseti és kártérítési járadék, kivéve, ha annak összegét utóbb a bruttósított átlagkereset alapulvételével megemelték; 31. a tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem; 32. az örökség, a magánszemélytől kapott ajándék, a munkáltatótól a nyugdíjbavonuláskor kapott ajándék, az egyéb ajándék értékének alkalmanként 500 forintot meg nem haladó része, továbbá az a más vagyoni érték, amelynek megszerzése vagyonszerzési illetékkötelezettséggel jár, vagy sorsjáték illeték alá esik, valamint az egyéb ajándéksorolás nyereménye is, ha annak értéke alkalmanként az 500 forintot nem haladja meg;