Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 38. szám

970 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám 33. a társadalmi szervezettől, továbbá a vetélkedők és a versenyek díjaként kapott tárgyjutalom értékéből alkalmanként 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyeken és vetélkedőkön nyert érmék és trófeák értéke; 34. az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalom; 35. a végleges szabadalmi oltalommal rendelkező találmány átruházásáért, megterheléséért, illetve hasznosításáért (a továbbiakban együtt: értékesítés) az eredeti jogosult részére találmányonként kifizetett egész összegnek a 100 ezer forintot meg nem haladó része; 36. a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelemnek (14—16. §) az a része, amely évi 500 ezer forintot meg nem haladó bevételből származik; 37. az ingó vagyontárgyak — kivéve az értékpapírokat —nem üzletszerű értékesítéséből származó jövedelemnek az évi 100 ezer forintot meg nem haladó része; 38. a kiemelt gyógyhelynek, a kiemelt üdülőhelynek, a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő községben és a már kialakult tanyás térségben a saját tulajdonú lakás üdülési célú hasznosításából (falusi turizmus) származó bevétel, ha a hasznosítás legfeljebb tíz ágyra terjed ki, feltéve, hogy az évi bevétel a 300 ezer forintot nem haladja meg és a magánszemély állandó lakóhelye is a hasznosított ingatlanban van; 39. az alapítványból magánszemély részére kifizetett ösztöndíj, továbbá az alapítványból és közérdekű célú kötelezettségvállalásból a Minisztertanács rendeletében meghatározott célra és feltételek szerint kifizetett összeg; 40. a KST-betét, az iskolai takarékbélyeg, az átutalási betétszámla, a látra szóló takarékbetét, a látra szóló csekkszámlabetét és a devizaszámla kamata; valamint—ha a betét összegét lakás vásárlására, építésére, bővítésére használják fel — az ifjúsági takarékbetét és az egyéb lakáscélú takarékbetét kamata, illetve a prémiuma; az 1988. január l-jét megelőzően kibocsátott kötvény, vagyonjegy kamata, illetve osztaléka; 41. a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott külföldi pénzértékre szóló értékpapírból származó jövedelem; 42. a valuta-árfolyam nyereségből származó jövedelem; 43. a társadalmi munka ellenértéke, illetve a jótékony célú rendezvény bevétele, ha azt munkabérként, honoráriumkéntvagy tiszteletdíjként számfejtik, de azt a magánszemély nem veszi fel, hanem valamely közérdekű célra felajánlja; 44. az egészségügyi és szociális intézmény keretében társadalmi munkában végzett szociális gondozásért kapott, havi 2000 forintot meg nem haladó összeg; 45. az egyházi személynek egyházi szertartásért magánszemély által adott vagyoni érték; 46. a külföldi középfokú és felsőoktatási intézmény hallgatójának belföldi szakmai gyakorlaton végzett munkájából származó jövedelem; 47. az állami kitüntetésekkel járó pénmzjutalom és a társadalmi szervezet által adott kitüntetéssel járó pénzjutalom egésze, továbbá az egyéb kitüntetésekkel járó pénzjutalom évi 5000 forintig, a társadalmi munkáért kapott jutalom évi 2000 forintig; 48. a magánszemély munkáltatója [41. § (4) bekezdés] által viselt, a magánszemély javára kötött — kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás díja, — a biztosítási szolgáltatásként kizárólag járadékra vagy a járadék egyösszegű megváltására jogosító nyugdíjbiztosítás díja, ha a járadékra jogosultság feltétele a magánszemély nyugdíjra jogosultsága vagy a nyugdíjkorhatár elérése. 8. § (1) A 7. § (2) bekezdésének 16. pontjában említett időszak: lakásvásárlás és bővítés, továbbá lakásbérleti jog megszerzése esetén az elidegenítés éve és az azt követő év, lakásépítés esetén az elidegenítés éve és az azt követő négy év. Ebben a vonatkozásban az elidegenítést megelőző hat hónapot az elidegenítés évének kell tekinteni. (2) A 7. § (2) bekezdésének 16. pontja alkalmazása során a magánszemély a lakás vásárlását, haszonélvezeti jogának megszerzését a földhivatalhoz benyújtott szerződéssel vagy annak másolatával, a lakásbérleti jog, a használati jog megszerzését a szerződéssel, a lakásépítést, a lakásbővítést a használatbavételi engedéllyel igazolja, valamint az összeg felhasználását bizonyítja. Ha a jövedelmet hozzátartozó részére használták fel, a rokonsági fokot is igazolni kell. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőig a 7. § (2) bekezdésének 16. pontjában említett jövedelemre jutó adót az adóhatóság halasztott adóként (44. §) tartja nyilván. A magánszemélynek a (2) bekezdésben említett igazolásokat a határidő lejártát követő 15 napon belül az adóhatóságnak be kell mutatnia. (4) A 7. § (2) bekezdésének 28. és 29. pontja alkalmazásában nem minősül jövedelmet pótló kártérítésnek, illetőleg jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási összegnek: a) a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg; b) az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, még akkor sem, ha azok a költségek éppen a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel; c) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszegű megváltása) esetén a költségtérítő rész. (5) Ha az eredeti jogosult a találmány értékesítéséből származó egész összeget több éven át (részletekben) kapja, vagy a találmányt többször értékesíti, a 100 ezer forint adómentességet [7. § (2) bekezdésének 35. pontja] csak egyszer veheti igénybe. Ha a találmánynak több eredeti jogosultja van, akkor a 100 ezer forint adómentesség minden eredeti jogosultat külön-külön megillet. II. FEJEZET A JÖVEDELEM MEGÁLLAPÍTÁSA Munkaviszonyból származó jövedelem 9. § (1) A munkaviszonyból származó bevételnek — kivéve az (5) bekezdésben foglaltakat — a (2) bekezdés figyelembevételével számított része tekintendő jövedelemnek. (2) Az adóalap kiszámításakor az összjövedelmet a naptári év során minden munkaviszonyban eltöltött hónap után 1000 forinttal (alkalmazotti kevezmény) csökkenteni kell. Az összjövedelem egyidejűleg csak egy munkaviszony alapján csökkenthető.