Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 26. szám

650 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám (4) Elsőbbségi részvények a részvénytársaság alaptőkéjének legfeljebb feléig bocsáthatók ki. 243. § (1) Az alapszabály olyan névre szóló részvény kibocsátását is lehetővé teheti, amely az alapszabályban meghatározott idő eltelte után, valamely közcélra létrehozott alapítvány vagy egyesület tulajdonába megy át. Ez esetben a névértéknek megfelelő összeg illeti meg a kedvezményezett szervezetet; a névérték és az árfolyamérték különbsége a részvényest illeti. Az alapszabályban meghatározott idő eltelte előtt minden részvényesi jog teljes mértékben a részvényest illeti. (2) Ha a részvénytársaság az (1) bekezdés szerint meghatározott idő eltelteelőtt jogutód nélkül megszűnik, a részvények névértékének időarányos hányadát, de legalább a névérték évi öt százalékát az (1) bekezdés szerinti kedvezményezett szervezet részére kell kifizetni. (3) Ha az (1) bekezdésben említett kedvezményezett szervezet tagjai a részvénytársaság főfoglalkozású dolgozói, ötven fő feletti létszám esetén az alapszabály előírhatja, hogy a részvények után járó mindenkori osztalék vagy annak egy része az alapszabályban meghatározott feltételek szerinte szervezetet (dolgozóialapítvány vagy egyesület) illeti. Az alapszabály erre vonatkozó rendelkezését a kedvezményezett szervezet hátrányára megváltoztatni nem lehet; alaptőkeemelés esetén elővásárlási jog illeti meg az alaptőke alapszabályban meghatározott része, de legalább annak tíz százaléka erejéig. 244. § (1) Az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően ingyenesen vagy kedvezményes áron megszerezhető dolgozói részvények is kibocsáthatók. Ilyen részvényeket csak a részvénytársaság alaptőkén felüli vagyonából, az alaptőke egyidejű felemelése mellett, a felemelt alaptőke legfeljebb tíz százalékáig lehet kibocsátani. (2) A dolgozói részvény névre szól, a részvénytársaság dolgozói és nyugdíjasai között átruházható, a névre szóló részvények átruházására vonatkozó szabályok megtartásával. (3) A dolgozó halála vagy — a nyugdíjazás esetét kivéve — munkaviszonyának megszűnése esétén a részvénytársaságot a dolgozói, részvény tekintetében vételi jog illeti meg. A részvényt forgalmi értéken, de legalább névértéken köteles a részvénytársaság megvásárolni. (4) A dolgozói részvények tulajdonosai ugyanolyan részvényesi jogokat gyakorolnak, mint a többi részvényesek. E részvények megszerzésének és átruházásának részletes feltételeit az igazgatóság határozza meg, és lehetővé teheti, hogy ilyen részvényeket a dolgozók meghatározott csoportjai közösen is szerezhessenek. 245. § (1) Az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvények is kibocsáthatók. (2) A kamatozó részvény tulajdonosát a részvény névértéke után a részvényben írt kamatláb alapján számított kamat akkor is megilleti, ha a részvénytársaságnak az adott évben nincs nyeresége. (3) A kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton felül a részvényhez fűződő más jogok is megilletik, ide értve az osztalékhoz való jogot is. 246. § (1) A részvénytársaság alaptőkéjének feléig kibocsáthat olyan kötvényt, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé lehet átalakítani (átváltoztatható kötvény). (2) A részvénytársaság olyan kötvény kibocsátását is elhatározhatja, amely alaptőke emeléskor a részvénytársaság által később kibocsátandó új részvényekre elővásárlási jogotbiztosít (elővásárlási jogot biztosító kötvény). (3) Az átváltoztatható és az elővásárlási jogot biztosító kötvényre vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály állapítja meg. 247. § (1) A részvénytársaság az alaptőkén felüli vagyonából megszerezheti saját, már teljesen befizetett részvényeit. (2) A részvénytársaság tulajdonában álló saját részvények együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke egyharmadát. (3) A részvénytársaság a megszerzett saját részvények alapján — ha e törvény eltérően nem rendelkezik —, részvényesijogot nem gyakorolhat, és ezeket a részvényeket három éven belül köteles elidegeníteni. 248. § (1) A részvénytársaság a megszerzett saját részvényét bevonhatja. A részvénybevonásnak ez a módja az alaptőke összegét nem csökkenti. (2) A névre szóló bevont részvényt a részvénykönyvből törölni kell és mind a névre, mind a bemutatóra szóló bevont részvényt meg kell semmisíteni. (3) A részvénybevonást az igazgatóság a cégbíróságnak bejegyzés végett harminc napon belül bejelenti. 249. § (1) A részvénynek több tulajdonosa is lehet, akik a részvénytársasággal szemben egy részvényesnek számíta-